Újabb 40 milliárd USA-támogatás Ukrajnának

Joe Biden amerikai elnök pótlólagos, 13 milliárd dolláros keretet kért a Kongresszustól Ukrajna folytatódó katonai támogatásához egy nagyobb, 40 milliárd dolláros kiegészítő költségvetésre vonatkozó indítványban csütörtökön.

A törvényhozáshoz eljuttatott dokumentum szerint a Fehér Ház 13 milliárd dollárt kér a védelmi minisztériuma számára az ukrajnai katonai támogatás céljaira, valamint 7,3 milliárd dollárt a külügyminisztériuma és nemzetközi fejlesztési ügynöksége számára, ami további humanitárius és gazdasági támogatást tenne lehetővé Ukrajna számára.

Az indítvány az Ukrajnának szánt összesen mintegy 24 milliárd dolláron felül tartalmaz 12 milliárd dollárt a természeti katasztrófák kezelésére rendelkezésére álló pénzügyi alap visszatöltésére, 4 milliárdot határvédelemre, illetve migránsok ellátására, több mint 4 milliárdot a fejlődő, részben afrikai országok számára, továbbá Kína gazdasági befolyásának mérséklésére.

Tavaly novemberben az elnök 37 milliárd dollár ukrajnai támogatás jóváhagyását kérte a Kongresszustól, amely akkor ennél nagyobb összeget, 48 milliárdot szavazott meg.

Az a keret mintegy 9 hónap alatt elfogyott, ugyanakkor a Biden-kormány szerint az ukrajnai ellentámadás további segítséget igényel, mert a harcok miatt a készletek nagyon gyorsan elfogynak. Júliusban John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora úgy nyilatkozott, hogy a Fehér Ház nem habozik majd pótlólagos támogatásért a törvényhozáshoz fordulni, ha elfogy az idei évre szánt Ukrajna-keret.

Az értékelések megjegyzik, hogy míg tavaly novemberben a Kongresszus alsóházában, a Képviselőházban is a demokraták voltak többségben, addig január óta republikánus többség van, amelynek egy része kritikus Ukrajna támogatásával kapcsolatban, nagyobb átláthatóságot követel az elküldött támogatások felhasználását illetően, valamint 70 konzervatív képviselő a közelmúltban javaslatot nyújtott be az ukrajnai támogatás felfüggesztésére.

Kevin McCarthy republikánus házelnök többször hangoztatta, hogy a Képviselőház nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy „kitöltetlen csekket” juttassanak el Ukrajnába.

Az ukrajnai fegyverszállítások támogatottsága az amerikai lakosság körében mérséklődött a háború első időszakához képest. Az AP-NORC felmérése már januárban azt mutatta, hogy az Ukrajna iránti fegyveres, vagy gazdasági segítség mögött az amerikaiak 48 százaléka áll ki, szemben a tavaly májusi 60 százalékkal.

Az amerikai lakosság csökkenő támogatása is témája volt a Fehér Ház sajtóbeszélgetésének szerdán, amelyen John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora kijelentette, hogy „a háború tétje több, mint pusztán Ukrajna szuverenitása”. Úgy fogalmazott, hogy

azoknak, akik a háború túlságosan magas költségei miatt aggódnak, azt ajánlja figyelmébe, hogy „a költségek – nem csak az anyagiak –, de az emberi vérben mértek, akár amerikai vérben, milyen magasak lehetnek akkor, ha Putyin leigázza Ukrajnát”.

Magyarázatul hozzátette, hogy amennyiben a háború NATO-tagországokra kiterjedne, akkor a kölcsönös védelem jegyében ott amerikai katonák is megjelennének.

Az amerikai kormány illetékesei szintén szerdán azt közölték, hogy hamarosan hivatalosan is bejelentenek egy újabb 200 millió dolláros fegyverszállítmányt az amerikai készletekből Ukrajna számára. Ez a közlés szerint tartalmaz irányított rakétákat egyebek közt Patriot légvédelmi rendszerekbe, valamint egyéb rakétákat, aknamentesítő felszereléseket és 12 millió lőszert kisebb fegyverekbe. A fegyvercsomagot az amerikai hadsereg készleteiből bocsátanák rendelkezésre, ami így napokon, vagy heteken belül eljuthat Ukrajnába.

Hétfőn Anthony Blinken külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel egyeztetett részben az amerikai támogatás folytatásáról, részben az elhúzódó ukrán ellentámadásról.

A demokraták és a republikánusok többsége ellentétes állásponton van az USA ukrajnai szerepvállalásával kapcsolatban – számolt be róla a Mandiner.

Az amerikaiak többsége ellenzi, hogy a kongresszus további finanszírozást engedélyezzen Ukrajna támogatására az Oroszországgal vívott háborúban – derül ki a CNN új, az SSRS által végzett közvélemény-kutatásából. A közvélemény megosztott abban, hogy az Egyesült Államok már eddig is eleget tett-e Ukrajna megsegítésére.

Összességében 55 százalék szerint az amerikai kongresszusnak nem kellene további finanszírozást engedélyeznie Ukrajna támogatására,

míg 45 százalék szerint a kongresszusnak engedélyeznie kellene. 51 százalék szerint az USA már eddig is eleget tett Ukrajna megsegítésére, míg 48 százalék szerint többet kellene tennie. A 2022 február végi orosz invázió első napjaiban végzett közvélemény-kutatás szerint 62 százalékuk úgy vélte, hogy az USA-nak többet kellett volna tennie.

A pártok közötti megosztottság azóta a felmérés óta tovább nőtt. A demokraták és a republikánusok többsége már ellentétes állásponton van az Egyesült Államok ukrajnai szerepvállalásával kapcsolatos kérdésekben.

Minden idők egyik legismertebb oknyomozó újságírója, a többszörösen Polk- és Pulitzer-díjas Seymour Hersh azt állítja egy szerdán megjelent cikkében, hogy Volodimir Zelenszkij és az ukrán kormány legfelső vezetése több százmillió dollárnyi amerikai támogatást sikkasztottak el. A Substack platformon közzétett írásában a szerző “egy jól értesült amerikai hírszerzési tisztviselőre” hivatkozva fogalmazta meg állításait. Mint ismert, Seymour Hersh legutóbb február közepén került a nemzetközi sajtó érdeklődésének homlokterébe, amikor egy leleplező cikkében az Egyesült Államokat vádolta meg az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával.

Hers legújabb írása szerint az ukrán elnök, valamint a kijevi vezetés prominens tagjai az amerikai üzemanyag támogatások köré húztak fel egy korrupciós hálózatot, melynek segítségével tavaly körülbelül 400 millió dollárt (136 milliárd forint) sikkasztottak el. Nagyon leegyszerűsítve a rendszer úgy működött, hogy Kijev olcsóbban vásárolta gázolajat, mint amennyi üzemanyag-támogatást kapott erre a célra a nyugati szövetségeseitől, elsősorban Amerikától. A publicista értesülései szerint a nyugatról érkező "benzinpénzeket" az ukrán vezetők olyan fantomcégeken keresztül vették fel, melyek Lengyelországban és Csehországban voltak bejegyezve, de nem zárta ki, hogy olyan adóparadicsomokban is létrehoztak hasonló pénzmosodákat, mint például a Kajmán-szigetek. A kijevi minisztériumok állítólag versenyeztek egymással, hogy ilyen fedőcégeket hozzanak létre, és minél nagyobbat szakítsanak. Külön érdekesség, hogy az Ukrajnába érkező üzemanyag egy jelentős része feltehetően Oroszországból származott, tehát az amerikai adófizetők pénze közvetetten Moszkvához kerülhetett.

A Hersh által idézett hírszerzési forrás az ukrajnai üzemanyag korrupció szintjét az Afganisztánban tapasztaltakhoz hasonlította, amikor Kabulban USA-szövetséges kormány volt hatalmon. A meg nem nevezett informátor azt állította, hogy az amerikaiak a legelejétől kezdve ismerték az ukrán pénzszivattyút, de inkább szemet hunytak felette, nehogy a sajtó felgöngyölítse az ügyet. Az év elejére azonban elfogyott a Pentagon türelme, és amikor William Burns CIA-igazgató január közepén titokban Kijevbe látogatott, lerakott Zelenszkij elé egy 35 főt tartalmazó listát azokról az ukrán tisztségviselőkről és politikusokról, akik a legtöbb amerikai pénzt loptak el. Mint ismert, a találkozó után másfél héttel Zelenszkij több magas rangú állami beosztottat is kirúgott, amiről a nyugati lapok "ukrán kormányválságként" tudósítottak. Hersh beszámolója szerint az ukrán elnöknek - amerikai utasításra - a 10 leghivalkodóbb tisztségviselőt kellett kirúgnia, akik nem "szégyelltek az új Mercedesükkel Kijev utcáin furikázni". De a CIA igazgatója állítólag Zelenszkijt is megdorgálta, mondván, túl sok pénzt tett zsebre az amerikai támogatásokból.

Ahogy arról Ripost is beszámolt, Seymour Hersh a háborúval kapcsolatban legutóbb februárban állt elő egy oknyomozó cikkel, amiben azt állította, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel tavaly szeptemberben a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket egy titkosszolgálati akció keretében. A nagy visszhangot kiváltó írás szerint Joe Biden és közvetlen tanácsadói úgy vélték, hogy amíg Európa Oroszországtól függ az olcsó földgáz tekintetében, az olyan regionális nagyhatalmak, mint Németország, vonakodnak majd Ukrajnának pénzt és fegyvereket szállítani. Ezért a Fehér Ház úgy döntött, ezt a problémát az Északi Áramlat gázvezeték szabotálásával fogja megoldani.