A Holdról pottyantak ide a guruló dollárok?

A történet előzménye, hogy az amerikai nagykövet nyilatkozott a dollármédia központi szócsövének és azt találta mondani, hogy 

Mondta ezt azután, hogy bebizonyosodott dollármilliók érkeztek a hazai baloldalhoz a magyarországi politika befolyásolásának, a baloldal lefizetésének szándékával.

„Dollárbaloldal”, ez a kifejezés ragadt rá arra a botrányra, ami már több mint két hónapja robbant ki. 

A Magyar Nemzet videósorozatának első részében az ügy kirobbanását és Márki-Zay Péter különféle magyarázatait mutatja be. Az ügyben korábban már titkosszolgálati vizsgálatot is elrendelt a nemzetbiztonsági bizottság. 

Hónapok óta foglalkoztatja a közvéleményt a „dollárbaloldal” ügye. Kósza pletykák addig is terjedtek erről, de végül nyár végén maga Márki-Zay Péter vallotta be, hogy százmilliókat – sőt, mint utóbb kiderült: 1,8 milliárd forintot – kaptak a tengerentúlról. A pénzt egy alapítvány gyűjtötte össze, amelynek alapítója nem más volt, mint Korányi Dávid, Karácsony Gergely főtanácsadója, a Soros-hálózat régi megbízható embere. Ahogy a balliberális 24.hu podcastjában korábban összefoglalták: „Ez a tengerentúli kapcsolat […] az ellenzéki folklór szerint ez korábban Karácsony Gergely alatt volt. […] De mivel az a projekt különböző okok miatt összecsuklott […], ez a háttér megtalálta az útját Márki-Zay Péterhez.”

Óriásplakátok, szórólapok és online hirdetések sokasága a bizonyíték arra, hogy a globális baloldali hálózat által Amerikában létrehozott Action for Democracy nevű szervezeten keresztül Márki-Zay Péter mozgalmánakelőször juttatott 1,8 milliárd forintot a baloldal választási kampányára fordították. A pártok külföldi finanszírozása ugyanakkor törvénysértő, súlyosan sérti az ország szuverenitását. Az ügyben titkosszolgálati vizsgálat és rendőrségi nyomozás is zajlik.

Egyre több a bizonyíték, hogy a baloldal választási kampányát finanszírozták az Amerikából érkezett dollármilliókból. A Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM) juttatott csaknem kétmilliárd forintos támogatásról Márki-Zay Péter először azt állította, hogy azzal nem a baloldal választási kampányát pénzelték, ami nehezen hihető.

Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a külföldről érkezett dollármilliók bekerültek a baloldal összesített kampánykasszájába.

Maga Márki-Zay Péter mondta el a nyilvánosság előtt, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,8 milliárd forintot kapott az Egyesült Államokból, konkrétan az Action for Demokracy nevű szervezettől. Az Action for Demokracy vezetője az a Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai főtanácsadójaként már a 2019 őszétől a Városháza alkalmazottja és hosszú évek óta a globális baloldali hálózat egyik kulcsembere: ahol megjelenik, oda előbb-utóbb megérkezik Soros György pénze is. Korábban beszámoltunk arról is, hogy az AD az előválasztás idején százmilliókat költő, szintén ismeretlen adományozók által pénzelt 99 Mozgalmat is támogatottjai közé sorolta. Amikor azonban nemrégiben a magyar sajtóban téma lett az Action for Democracy és Karácsony Gergely mozgalma közötti pénzügyi kapcsolat, 

Érdemes felidézni Korányi Dávid korábbi nyilatkozatát, amelyben elismerte, hogy a magyarországi választás inspirálta az Action for Democracy megalakítását, a működésük kapcsán pedig hangsúlyozta:

Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy az Egyesült Államokból máig ismeretlen adományozók jelentős pénzösszegekkel is igyekeztek befolyásolni a magyar politikai életet, az országgyűlési választások kimenetelét.

Ingyenebéd nincs – jelentette ki korábban a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József biztonságpolitikai szakértő azzal összefüggésben, hogy főképpen külföldről beáramló pénzekből finanszírozhatták a baloldal választási kampányát. 

– Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek az ő kampányukba. Ennek számos módja lehetett volna, felvásárlás, állami tulajdonban lévő, jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk – fogalmazott.

– Éppen ezért a nemzetbiztonsági törvény mihamarabbi módosítására van szükség, hiszen a jogszabályt hozzá kell alakítani a jelenkor kihívásaihoz – jelentette ki Horváth József.

A Gulyás Márton vezette Partizán is együttműködött azzal a DatAdattal, amely Gyurcsány- és a Bajnai-kormányokban szerepet vállaló Szigetvári Viktorhoz és Ficsor Ádámhoz köthető.

Mint mondta, a nemzetbiztonsági kockázat fogalmának újra definiálása elkerülhetetlen, a pártoknak konszenzusra kell jutniuk abban az alapvető kérdésben, hogy az ország szuverenitása nem sérülhet semmiféle külföldi befolyás által. Úgy véli, ez minden politikai szereplő érdeke, ez alól senki nem lehet kivétel. 

– Azokat a szervezeteket, alapítványokat, cégeket, amelyek pártokat, kampányokat finanszíroznak, mindenképpen át kellene világítania a titkosszolgálatoknak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a támogatást elfogadó politikai köröknek fogalmuk sincs arról, hogy valójában kik állnak a szóban forgó „jótékonyan adakozó” szervezetek mögött. Ezek szélsőséges esetekben lehetnek ellenérdekelt titkosszolgálatok, de még szervezett bűnözői körök is – hangsúlyozta a szakértő.

Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze. Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy „nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.

Mint köztudott, a Magyar Nemzet cikksorozatban tárta fel az elmúlt hónapokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel. 

A volt amerikai demokrata elnökjelölt-jelölt, a szélsőbaloldali Bernie Sanders kampányfőnök-helyettese és egyik field managere is dolgozott Márki-Zay kampányában, amelyet Soros György spekuláns körei minden lehetséges eszközzel támogattak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a már korábban – költségvetési csalás miatt – elrendelt nyomozásában vizsgálja az OTP-nek azt a feljelentését, amit a bank a 99 Mozgalom ügyében tett – tudta meg a héten Magyar Nemzet. A hitelintézet a Karácsony Gergely vezette szervezet számlájára érkezett, félmilliárd forintot is meghaladó, zömében külföldi pénzekkel összefüggésben fordult a hatósághoz. A bank szerint ugyanis azok eredete nem tisztázott.

Már az adóhatóság is vizsgálja az OTP feljelentését Karácsony Gergelyék mozgalmának ügyében – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a dokumentum tartalmát a NAV a már folyamatban lévő nyomozásban elemzi. Az ügyben a lap megkereste az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészséget, tőlük is azt a választ kapták, hogy „az újabb feljelentést a nyomozó hatóság az úgynevezett tettazonosság elve alapján a korábban költségvetési csalás miatt indított bűnügyben kezeli”. A tettazonosság ebben az esetben  azt jelenti, hogy a feljelentés szerinti cselekmény lényegében ugyanaz, ami miatt már nyomoznak.

Hónapok óta vizsgálódik a NAV

Néhány napja a Magyar Nemzet birtokába került az a feljelentés, amelyet az OTP Bank Nyrt. tett ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt, a 99 Mozgalom ügyében. 

Emlékezetes, a Karácsony Gergely kampánycéljaira létrehozott, azt finanszírozó egyesület már korábban a hatóságok látókörébe került. A Magyar Nemzet júliusban cikkezett arról, hogy a NAV költségvetési csalás miatt nyomoz az ügyben. Csütörtök reggel azt is megírtuk, hogy 

Mindezt megelőzte egy titkosszolgálati jelentés: a Nemzeti Információs Központ által az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága számára a tavalyi választások külföldi befolyásolásáról készített, idén júniusi összefoglaló anyag szerint a 99 Mozgalom számlájára egyetlen befizetőként Karácsony párttársa, Perjés Gábor volt azonosítható. A jelentés is megerősítette, hogy a pénzek több mint négyötöde külföldi pénznemben, euróban és fontban érkezett a 99 Mozgalomhoz.

Visszatérve a feljelentéshez, abból kiderül, hogy Karácsonyék számlájára 526 millió forint érkezett, a pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor pedig többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.

Mikroadományok, hát persze…

A főpolgármester a kirobbant botrány után azzal érvelt, hogy mikroadományokból jött össze a rendkívüli bevétel, amit „kis ládikákban” gyűjtöttek. Karácsony később már „nagy ládikákról” beszélt.

A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után nemrégiben belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, amely tételesen cáfolja Karácsonyék magyarázkodását. A vizsgálat során ugyanis rendkívül súlyos megállapításokra jutottak.

Például, hogy „az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy kb. 30×30×30 centiméteres nagyságú adománygyűjtő ládába”.

Ezekbe Perjésék állítása szerint két-háromezer bankjegyet, egy esetben pedig 3 811 bankjegyet préseltek be. Csakhogy a feljelentés szerint „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”

A feljelentés döntő megállapítása pedig így hangzik:

Azaz, a dokumentum szerint az adománygyűjtő ládák története hazugság, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek.

Bajnaiékig érnek a botrány szálai

Fontos azt is megjegyezni, hogy a feljelentés szerint „a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó) részére történő átutalások összegével”.

Beadványában a bank azt is leírta: felmerül annak a gyanúja, hogy a hozzájuk beküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezzel megtévesztették az OTP-t, a befizetett összegek valódi forrását pedig hitelt érdemlően nem igazolták.