Növekszik a hivatalos személyek elleni erőszakos cselekmények száma Németországban

Folyamatosan növekszik a berlini rendőrök elleni erőszakos támadások száma, és ezt a helyzetet a német rendőrszakszervezet már nem akarja elfogadni - írják közleményükben.

A DPolG szakszervezet kártérítést követel minden sürgősségi szolgálatot ellátó alkalmazottnak, akit megütnek, megrúgnak, fellöknek vagy más módon fizikailag megtámadnak vagy sértegetnek. Bodo Pfalzgraf, a DPolG elnöke szerint a kártérítés összege fizikai támadásonként 2000 euró, sértésenként 1000 euró lenne. 

A pénzt a büntetőeljárás lezárta után kellene kifizetni, és ezt az összeget a rendőrökre támadóktól kellene behajtani, akiket ezen felül az esetleges kiesett kereset megtérítésére is köteleznék. 
A szakszervezet azzal indokolja a kérés jogosságát, hogy 2022-ben Berlinben 8726 rendőrt ért támadás. A 8726 sérült rendőr közül 1565-en (17,9 százalék) szenvedtek súlyos sérülést.  

Bandaháborúk voltak Németország több városában: a bevándorlók machetékkel, baseball-ütőkkel, vasrudakkal és késekkel estek egymásnak. Észak-Rajna-Vesztfáliában szír és libanoni származású klánok próbáltak leszámolni egymással az utcán. Több százan vettek részt az összecsapásokban, a rendőrök csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat, egy migráns és egy rendőr megsérült.

Fényes nappal a nyílt utcán verekedtek össze a migránsok az észak-németországi Castrop-Rauxelben. Machetéval, baseball-ütővel, vasrudakkal és falécekkel estek egymásnak. Kaotikus állapotok uralkodtak. A rendőrök nagy erőkkel vonultak a helyszínre, de csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat.

Egy 23 éves férfit súlyos állapotban szállítottak kórházba, miután többször hasba szúrták, valamint egy rendőr is megsebesült az összecsapásokban.

A német rendőrség információi szerint szír és libanoni bandák között történt leszámolás.

Az ilyen incidenseket nem toleráljuk az utcáinkon – mondta a tartományi belügyminiszter. Herbert Reul közölte: a hatóságok több embert is őrizetbe vettek és később ismét kivonultak a helyszínre, hogy megfékezzék a migráns-klánok tagjait.

Az összehangolt akcióban 116 embert ellenőriztek, akiknél a csütörtöki esethez hasonlóan machetéket, vasrudakat, késeket találtak és foglaltak le.

Nem ez volt az egyetlen migránsbalhé Németországban. Alig 24 órával később Essenben is több száz szír és libanoni csapott össze. Törtek, zúztak, ütötték, rúgták egymást. A rendőrség úgy véli, hogy a két eset között összefüggés lehet.

Szíriai és libanoni bűnszervezetek 500 tagja keveredett tömegverekedésbe – írta Twitter-bejegyzésében Georg Pazderski. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt politikusa kemény kritikával illette Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert, amiért még mindig az Angela Merkel volt német kancellár által meghirdetett nyitott határok politikáját képviseli, és nem lép fel keményebben a Németországot egyre inkább sújtó migráció ellen.

A romló közbiztonság ellenére is ösztönözék a bevándorlást – írja a Magyar Nemzet online a németországi migránsbalhékkal összefüggésben. A portál szerint ezek az incidensek remek példái annak, hogy milyen hatása lehet, ha elfogadják a migránskvótát, amely értelmében a tagállamoknak meghatározott számú illegális bevándorlót kellene befogadniuk. Ha pedig nem teszik, hatalmas összeget kell fizetni.

A migránskvóta ellen több uniós ország, így hazánk is tiltakozik. Ez nem is meglepő – jegyzi meg a Magyar Nemzet, hiszen számok bizonyítják, hogy a nyitott határok politikája romló közbiztonságot, fokozódó erőszakot és terrorizmusfenyegetettséget hoz Európára.

Az Europol adatai szerint csak tavaly 380 személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos ügyek gyanújával az Európai Unióban. Ebből 266 esetben iszlám dzsihadista volt az elkövető. A legtöbb eset pedig Franciaországban, Spanyolországban és Németországban történt.

Közel-keleti és afrikai migránsok, illetve hozzájuk köthető bűnözői csoportok tartják félelemben a Svédországban élőket. A skandináv államban húsz éve még szinte ismeretlen volt a fegyveres bűnözés, idén azonban már 159 lövöldözés során húszan meghaltak, ötvenhárman pedig megsérültek. Miközben a svédeket a multikulturalizmus tönkreteszi, Brüsszel bevándorlóországokat akar csinálni az uniós tagállamokból.

Mindegyik banda arra törekszik, hogy minél inkább kiszélesítse azt a régiót, ahol a migránsokat megpróbálja átcsempészni magyar területre, azon keresztül pedig az Európai Unióba – mondta Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója vasárnap az M1-en. Mivel a bűnözők sorozatlövő fegyverekkel is rendelkeznek, a határt védő magyar egységeknek fokozott óvatossággal kell eljárniuk, a megfelelő védőfelszerelést pedig folyamatosan viselniük kell.

Horváth József szerint a Svédországba érkező migránsok között a bűnbandák ugyanakkor nemzetiségi alapon szerveződnek.

„Svédország déli városaiban jelenleg területszerző háborúk zajlanak, mely során a bűnözők nemcsak automata fegyvereket használnak, de a robbantásos merényletek is gyakoriak. A nagyvárosokban éppen most osztják fel a drogcsempészettel, kábítószerrel kapcsolatos piacot”

– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. Megemlítette, hogy a bandák gyermekeket is toboroznak. Erre példaként azt a minapi lövöldözést hozta, mely során meghalt egy 15 éves fiatal.

Rendőrök a svéd főváros Farsta nevű külvárosában történt lövöldözés helyszínén 2023. június 10-én. A lövöldözésben egy 15 éves fiú meghalt, többen megsebesültek. a rendőrség két embert őrizetbe vett.
(Fotó: MTI/EPA/TT Agency/Jessica Gow)

A bandák ugyanis már tisztában vannak a liberális nyugati jogrendszerrel, és a kiskorúak büntetlenségét vagy enyhébb büntetését kihasználva végeztetik velük el a piszkos ügyeiket. Drogfutárnak alkalmazzák őket, vagy épp úgy, mint ahogyan azt a fekete-afrikai országokban is látjuk, janicsárként, harcosként használják a gyerekeket.

Svédországban már az is megtörtént, hogy egy 15 éves gyermekkel végeztették ki a rivális banda fejét.

Horváth József szerint a nyugat-európai médiára jellemző: a bűncselekmények kapcsán hallgatnak, ha az elkövető migrációs hátterű. Védett információnak minősül például az, hogy a börtönökben a rabok hány százaléka bevándorló. Arról sem lehet beszélni, hogy igenis vannak no-go zónák. Ezek olyan információk, amelyekkel az adott településen élők hiába szembesülnek nap mint nap, a média azt sugallja, hogy nincsenek is, vagy hogy ezek csak marginális jelenségek.

Brüsszelben a Belügyminiszterek Tanácsa a múlt héten elfogadott egy törvényjavaslatot, amely most az Európai Parlamentnél van, és amely a hírek szerint még inkább migránsbaráttá tenné az uniót. Horváth József szerint a javaslat eszkalálná a nyugat-európai problémákat. Ha ugyanis mindenféle kontroll nélkül további százezrek érkeznek, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek.

A biztonságpolitikai szekértő megemlítette azt is, hogy

amikor a nyugat-európai országok jelentős része háborús eufóriában van – és most már akár katonákat is hajlandóak lennének a frontra küldeni –, akkor nem szabad a migráció erőltetésével a belső stabilitást felborítani.

Ez a kettő ugyanis már egy olyan kritikus biztonsági elegyet alkot, amelyet már szinte lehetetlen kezelni a jelentős migrációs tömegek által lakott országokban.