A Hamasz emberei bárhol ott lehetnek Európában

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint 2015 óta rengeteg olyan migráns érkezett Európába, aki eleve tagja valamelyik terrorszervezetnek. Sayfo Omar szerint látható jelei vannak annak is, hogy a közel-keleti migránsok szimpatizálnak a Hamász terrorszervezettel is.

„Valós veszély, hogy lehetnek Európában és vannak is bizonyára nagy számmal szimpatizánsai a Hamásznak, akik különösen egy ilyen érzelmileg felfokozott helyzetben, amikor a közösségi médiát elöntik a borzalmasnál borzalmasabb képek a háborúról, úgy érzik, hogy eljött az ő idejük és aktivizálódhatnak” – mondta.

De nemcsak Nyugat-Európában aggasztó a helyzet.

Az M1 stábja évek óta forgat a balkáni országokban.

A migránsok sok esetben beszéltek már arról, hogy ismerik a fegyvereket, tudják használni azokat, és van harci tapasztalatuk is.

„Kommandós voltam Afganisztánban, sokat harcoltam a seregben– mondta egy migráns korábban az M1-nek.

„A seregben szolgáltam Afganisztánban, kommandós voltam” – fogalmazott egy másik. De olyan migráns is volt, aki arról beszélt: az afgánok fegyverekkel támadják őket.

„Szabadkán és Horgoson is harcolnak az afgánok, Kalasnyikovok van náluk” – fogalmazott idén októberben egy migráns, aki az arcát nem vállalta.

A nyugat-európai terrortámadások után a magyar terrorellenes koordinációs bizottság is összeült. A tanács akkor arra jutott, hogy most nem indokolt Magyarország terrorfokozatának megváltoztatása, ami 2016 márciusa óta hármas, azaz közepes szinten van.

A Boszniát is érintő balkáni útvonal kiemelt figyelmet igényel a radikalizálódott iszlamista személyek és csoportok jelenléte miatt – hangoztatta Matteo Piantedosi belügyminiszter a Szlovéniával közös határátkelőhelyek ellenőrzésének szombati visszaállítása előtt.

A balkáni útvonalon kevesebben érkeznek, mint a tengeren, de a terrorveszély a szárazföldi migrációs folyosón magasabbnak számít – közölte a miniszter

Matteo Piantedosi a RAI olasz közmédia leghallgatottabb rádiócsatornájának adott interjúban pénteken elmondta, hogy a Földközi-tengeren keresztül a dél-olaszországi partokra érkezőket könnyebben tudják ellenőrizni,

a hatóságok az esetek többségében követik a csónakokat, a partra szálló embereket központokba szállítják, ahol azonosítják őket, és adataikat összevetik az adatbázisok információival.

„A balkáni útvonal teljesen más: szárazföldi mozgásról van szó, amely ráadásul Bosznián is keresztül halad, utóbbi pedig számos elemző szerint olyan személyek és csoportok kamrája, amelyek valamilyen módon kapcsolatban állnak a radikalizálódott iszlámmal” – mondta a belügyminiszter.

Hozzátette: a titkosszolgálatok több vészjelzést továbbítanak a balkáni migrációs útvonal irányából, mint a Földközi-tenger felől, a balkáni útvonalon „magányos farkasok és jelentős mennyiségű fegyver mozog”.

 római miniszterelnöki hivatal szerdán közölte, hogy szombattól helyreállítja az ellenőrzést a szlovén határon a Hamász október 7-i izraeli terrortámadása, valamint a Franciaországban és Brüsszelben elkövetett merényletek nyomán. Az ellenőrzést tíz napra vezetik be újra, utána meghosszabbíthatják akár hat hónap időtartamra.

Róma adatai szerint év eleje óta több mint 16 ezer illegális bevándorló érkezett a balkáni útvonalon Olaszországba. Több mint felük afgán állampolgár volt, 25 százalékuk pakisztáni, a többiek Bangladesből, Indiából, Törökországból, Nepálból, Burundiból, Irakból és Iránból érkeztek.

Csupán 32 százalékuk adott be nemzetközi védelem iránti kérelmet, a többiek továbbmentek más országok felé.

Antonio Tajani külügyminiszter a Quotidiano Nazionale kiadói csoportnak azt mondta, jelenleg nem számolnak esetleges terrortámadással olasz területen. „Nem szabad az ördögöt a falra festeni, de nem is szabad alábecsülni a veszélyt. Tudjuk, hogy a nyugat-balkáni térség magas szintű biztonsági veszélyt hordoz magában, ezért függesztettük fel a schengeni mozgásszabadságot” – jelentette ki.

A Szlovéniával határos Friuli-Venezia Giulia tartomány kormányzója, Massimiliano Fedriga a jelenlegi nemzetközi feszültség helyzetben szükségesnek nevezte a határellenőrzést, de reményét fejezte ki, hogy minél rövidebb ideig marad hatályban.

Magyarország és több közép-európai ország egyértelműen ki meri azt mondani, amit egyes nyugat-európai országok még nem: a nagyobb illegális migráció nagyobb terrorfenyegetettséget jelent Európa számára – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Luxembourgban magyar újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

Rétvári Bence az EU-tagországok belügyminisztereinek ülésén vett részt. A tanácskozás szünetében hangsúlyozta: érdemi lépés továbbra sem történt a külső határok védelme érdekében. Az embercsempészek dolgát pedig csak egyszerűsíti az Európai Unió azzal, hogy kvótákkal, migrációs paktummal automatizálja a migránsok befogadását, ami ráadásul növelheti a terrorveszélyt Európában.

Láthatóan egy dolog működik csak: a külső határvédelem és az, hogy a menekültkérelmeket az Európai Unió területén kívül kell elbírálni. Nincs más megoldás, nincs más út – húzta alá az államtitkár.

Rétvári Bence arra figyelmeztetett, hogy az izraeli-palesztin konfliktus tovább fogja növelni az illegális migrációs nyomást és a veszélyeket Európában.

Egy menekülthullámot a rossz szándékkal érkezők is kihasználják, aki tehát azért jön, hogy utána terrorcselekményt kövessen el, az is könnyebben be tud jutni Európába – mondta.

A tanácskozásnak a schengeni térség helyzetével foglalkozó napirendi pontjával kapcsolatban Rétvári Bence közölte: az Európai Unió alapvető értékét jelentő, belső határellenőrzés nélküli térség rendszerét kikezdte a migráció és a terrorizmus. „Soha ilyen rossz állapotban a schengeni övezet, az unió belső határainak átjárhatósága nem volt” – fogalmazott.

Szavai szerint ezért a felelősség az Európai Unió vezetőit terheli. A hibás brüsszeli döntések sorozata vezetett ehhez, valamint a külső határok védelmének elmaradása – monda. Mivel a migrációt nem tudták megállítani, a terrorizmus most egyre nagyobb mérteket ölt – emelte ki.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2015 óta hangsúlyozza: meg kell védeni a külső határokat. Magyarország azért is védi az unió külső határát, hogy a belső határoknak ne kelljen újra létrejönnie.

A belő határok újbóli megjelenése nemcsak kényelmetlenséget, nemcsak politikai visszalépést és kudarcot jelent, hanem gazdasági hátrányt is, hiszen a közös belső piac csorbulni, a gazdasági erő csökkenni fog Európában – figyelmeztetett.

Rétvári Bence kijelentette:

Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy csak a külső határvédelem tudja megállítani az illegális migrációt.

Magyarország ezért továbbra is igényt tart arra a mintegy 2 milliárd euróra, amelyet eddig a külső határok megvédésére fordított. Az államtitkár hangsúlyozta továbbá: Magyarország továbbra is ellenzi az új uniós migrációs paktum elfogadását, és azt kéri az uniótól és a tagállamoktól, hogy amíg nem késő, gondolják újra az álláspontjukat.

„Veszélyesnek tartjuk a migrációs paktumot, hiszen, ha valakik terrorcselekmény elkövetésének szándékával jönnének Európába, a szabályozás azok számára is szélesre nyitott kaput jelent. Ne a kvóták útján menjünk tovább, hanem a külső határok védelme irányába lépjünk és így védjük meg az Európai Uniót” – tette hozzá Rétvári Bence.