origo.hu
kulcsár edina
Létrehozva: 2024.02.12.
A berlini választások is az AFD előretörését hozták
Meglepő vagy nem meglepő eredmények?
A berlini Bundestag-választás részleges megismétlésén az Alternatíva Németországért mindenhol erőteljes győzelmet arat. Az egyik körzetben még messze a legerősebb párt is lett. Az összesített eredményben pedig most még egy pártot is megelőzött.
Az Alternatíva Németországért (AfD) Berlinben jelentős pluszszavazatokat ért el a szavazók körében. A szavazó 455 választókerületben a párt 2021 szeptemberében a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Most vasárnap ez 12,6 százalék volt. Összesen a főváros 550 ezer polgárának mintegy ötöde szavazhatott újra, írta a Junge Freiheit.
Az AfD minden kerületben jelentős sikert ért el. Különösen domináns az eredmény az északkeleti Marzahn-Hellersdorf kerületben. Ott 18,5 százalék helyett 33,1 százalék szavazott az AfD-re. Ezzel a nagy különbséggel az első helyen áll a 21,5 százalékos Kereszténydemokrata Unió (CDU) előtt (a párt 2021-ben 13,5 százalékot ért el). A Szociáldemokrata Párt (SPD), amely akkor 24,5 százalékkal a legerősebb párt lett, ezúttal csak 9,4 százalékot ért el. Az AfD még a Zöldek fellegvárában, Pankowban is nyolc százalékról 14,8 százalékra emelkedett.
Az AfD volt az egyetlen párt, amely nemcsak százalékban, hanem abszolút számban is szavazókat szerzett. A jelentősen alacsonyabb, mindössze 51 százalékos (mínusz 25 százalékpontos) választási részvétel ellenére a párt 5326 fővel, összesen 159 020 főre növelte szavazatát.
A szociáldemokrata SPD a megismételt választás vesztese
Összességében a részleges megismételt választás legnagyobb vesztese az SPD volt, amely a 455 választókerületben 22,4 százalékról 14,6 százalékra zuhant. A Zöldek ott enyhe nyereséget értek el 27,7 százalékkal. A legnagyobb nyereséget a CDU könyvelhette el, 13,7 százalékról 20,6 százalékra emelkedve.
A Szabaddemokrata Párt (FDP) számára viszont katasztrofális volt a választás éjszakája. A majdnem két és fél évvel ezelőtti 9,1 százalékos eredmény ezen a választási területen 3,3 százalékra olvadt (– 5,8). A Baloldali Párt ezzel szemben stabilnak bizonyult, és 0,7 ponttal 12,6 százalékra erősödött.
A megismételt választás csak csekély mértékben befolyásolta a berlini összeredményt, mivel a most vasárnap leadott szavazatokat beszámították a 2021-ben leadott szavazatokba, amelyek változatlanok maradtak. Ennek ellenére az AfD most Berlin-szerte megelőzte a Szabaddemokrata Pártot.
Mivel a választási részvétel jelentősen alacsonyabb volt, mint 2021-ben, alig ötven százalék alatt, így például a Zöldek a kis százalékos nyereségük ellenére összességében szavazatokat veszítettek – és az összesített eredmény romlott.
Az új berlini előzetes összesített eredmény:
- Zöldek: 22 százalék (2023: 22,4)
- CDU: 17,2 százalék (2023: 15,9)
- baloldal: 11,5 százalék (2023: 11,4)
- AfD: 9,4 százalék (2023: 8,4)
- FDP: 8,2 százalék (2023: 9,1).
Országosan a megismételt választás a berlini Bundestag négy képviselőjét érinti. Lars F. Lindemann FDP-s politikus úgy veszíti el a mandátumát, hogy nem kap új képviselőt. A szociáldemokrata Ana-Maria Trasnea szintén kiesett a Bundestagból, helyére párttársa, az alsó-szászországi Angela Hohmann került. A berlini zöldpárti Nina Stahr szintén elveszíti a mandátumát. Helyére az észak-rajnai Franziska Krumwiede-Steiner kerül. A baloldali párti Pascal Meister politikusnak pedig Christine Buchholz képviselőtársnő helyett kell távoznia a Bundestagból.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk részlegesen meg kellett ismételni a 2021-es berlini választásokat, a szövetségi alkotmánybíróság döntése értelmében. A 2256 választókerületből 455-ben kellett újra voksolni, ugyanis számos hiba csúszott a 2021. szeptember 26-i választásba. Volt, ahol nem volt elegendő szavazólap, így a hosszú sorok miatt a tervezettnél később zártak be a szavazókörök.
Ahogy az Alternatíva Németországért (AfD) egyre erősödik, a német politikai mainstream egyre nagyobb kórusa teszi fel a kérdést, hogy a párt megállításának legjobb módja az lenne, ha megpróbálnák betiltani.
A vita azután indult el, hogy Saskia Esken, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke a hónap elején a betiltás megvitatása mellett foglalt állást, már csak azért is, hogy felrázza a választókat az önelégültségükből – fogalmazott a politikus.
Azóta szinte a teljes politikai spektrumból érkezett olyan vélemény, amely mérlegelte annak lehetőségét, hogy az Alternatíva Németországért betiltására irányuló jogi erőfeszítés, bár a német törvények szerint lehetséges, taktikailag okos lenne-e, vagy csak tovább erősítené a párt felemelkedését.
Mint oly sok minden a német politikában, ezt a diskurzust is az ország náci múltja színezi. Egy olyan társadalomban, amely tudatában van annak, hogy Adolf Hitler kezdetben a szavazóurnáknál szerzett erőt, egyre több politikai vezető, különösen a baloldalon, a történelmi tapasztalatokban gyökerező szükségszerűségnek tartja az AfD betiltását, amelyet a német demokráciára nézve súlyos fenyegetésnek tartanak.
Az AfD taktikai előnyt kovácsol a vitából
Az AfD betiltására irányuló felhívások teljesen abszurdak, és leleplezik az ilyen követelések előterjesztőinek antidemokratikus hozzáállását – mondta Alice Weidel, a párt társelnöke a Politico-nak adott nyilatkozatában. Hozzátette:
A betiltásra irányuló ismételt felhívások azt mutatják, hogy a többi párt már rég kifogyott a politikai javaslatainkkal szembeni érdemi érvekből.
A vita egyre sürgetőbbé válik egy olyan kulcsfontosságú évben, amikor az AfD minden eddiginél jobban fog szerepelni a júniusi európai parlamenti választásokon, valamint a szeptemberi három kelet-németországi tartományi választáson. A párt jelenleg 23 százalékos támogatottsággal a második helyen áll az országos felmérésekben. A volt Kelet-Németország összes tartományában – Berlin kivételével – az AfD jelenleg fölényesen vezet.
Olaf Scholz német kancellár korábban azt nyilatkozta, hogy ez a német igazságszolgáltatásra tartozik.
A történelemből tanulni szükséges – mondta. A demokratáknak össze kell fogniuk.
De hogyan kezelnék a politikusok az AfD számos támogatóját?
Az AfD vezetői közül sokan Kelet-Németországban tevékenykednek, ahol a párt a legnépszerűbb. A három tartomány közül kettőben, ahol az AfD jövőre indul a tartományi választásokon – Türingiában és Szászországban – az állami szintű hírszerző hatóságok a párt helyi fiókszervezeteit szélsőségesnek minősítették – ez a megjelölés megerősíti a betiltás melletti jogi érveket.
Németország alkotmánya lehetővé teszi az olyan pártok betiltását, amelyek a szabad demokratikus alaprend aláásására vagy megszüntetésére törekszenek a valóságban azonban jogilag szinte kivitelezhetetlen. Németország alkotmánybírósága eddig csak kétszer tette meg: a náci párt örökösének számító Szocialista Birodalmi Pártot 1952-ben, a Németországi Kommunista Pártot pedig 1956-ban tiltották be.
Nemrégiben, 2017-ben a bíróság úgy döntött, hogy a Nemzeti Demokrata Párt (NPD) nevű neonáci párt, bár megfelel a betiltás ideológiai kritériumainak, túlságosan peremen van ahhoz, hogy betiltsák, mivel nem rendelkezik kellő támogatottsággal, és így nincs olyan ereje, hogy veszélyeztesse a német demokráciát.
A háború utáni Németország demokráciája valószínűleg még soha nem állt ekkora próbatétel előtt, és a politikusok – csakúgy, mint a közvélemény – továbbra is megosztottak abban, hogy miként reagáljanak.
A jobbközép konzervatívok, akik az országos felmérések szerint vezetnek, általában kedvezőtlenül tekintenek a betiltási kísérletre. – Az ilyen látszatviták az AfD malmára hajtják a vizet – mondta Friedrich Merz, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a Münchner Merkur című lapnak.
A betiltást sürgető szociáldemokrata frakcióvezető Eskenre reagálva Merz azt is hozzátette:
Az SPD politikusa komolyan azt hiszi, hogy egyszerűen be lehet tiltani egy pártot, amelyik a felmérések szerint eléri a 30 százalékot? Ez a valóság teljes figyelmen kívül hagyása!
A Szociáldemokrata Párt (SPD) számára azonban a politikai túlélés a tét. A párt népszerűsége jelentősen visszaesett, és két kelet-németországi tartományban veszélyesen közel van ahhoz, hogy a tartományi parlamentekben a mandátumok megszerzéséhez szükséges ötszázalékos küszöb alá kerüljön, azaz a parlamentbe jutásuk is erősen kérdéses.
– Ha betiltunk egy olyan pártot, amelyet nem kedvelünk, de amely még mindig vezet a felmérésekben, az még nagyobb szolidaritást eredményez vele – mondta a Süddeutsche Zeitungnak Carsten Schneider szociáldemokrata, a kelet-németországi szövetségi biztos.
És még olyan emberek részéről is, akik nem AfD-szimpatizánsok vagy szavazók, a járulékos kár nagyon nagy lenne.
– tette hozzá Carsten Schneider.
Ez is érdekelhet
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
