Szigorítanák a migránsoknak adott pénzek kifizetését a németek

Közmunkára kötelezi a Németországba érkező bevándorlókat a német járási tanácsok szövetsége – jelentette be Christian Herrgott, a CDU türingiai szervezetének főtitkára. A március elsejétől bevezetendő új modell szerint a Kelet-Németországban menekültstátuszt kapó migránsok csak akkor juthatnának hozzá a havi 160 ezer forintnak megfelelő állami segélyhez, ha cserébe közhasznú munkát végeznek az őket befogadó településen - írja a hirado.hu.

Christian Herrgott, a türingiai Saale-Orla járás nemrég megválasztott vezetőjének feltett szándéka, hogy felgyorsítsa a menedékkérők integrálását a munka világába.

A kereszténydemokrata politikus – aki csak néhány szavazattal előzte meg az AfD jelöltjét, Uwe Thrumot –, illetve a mögötte felsorakozó CDU-frakció olyan

közhasznú munkákat tenne kötelezővé az állami segély kifizetéséért cserébe, mint az utak és parkok tisztán tartása, a fű- és sövénynyírás vagy a hóeltakarítás.

A türingiai előterjesztés szerint a bevándorlók napi 4 órát kellene dolgozniuk a törvényben megszabott 80 centes (312 forint) órabérért.

Egy hónapban ezzel 64 eurót (kb. 25 ezer forintot) kereshetnek, amit a migránsszállókat fenntartó önkormányzat a márciustól bevezetésre kerülő, speciális fizetőkártyára utal majd át – írja a Focus Online.

„Motiválni kell azokat, akik nem akarnak dolgozni”

A CDU indítványa szankciókkal is sújtaná azokat a bevándorlókat, akik nem fogadják el az ajánlatot. Számukra akár 180 euróval is csökkenthet az alapesetben (egy személyre számítva) 410 eurós állami támogatás összege.

„A regionális tanács döntését márciustól fokozatosan, de határozottan hajtjuk végre. Motiválnunk kell azokat, akik nem akarnak dolgozni.

Jelezni kívánjuk, hogy az adófizetők pénzéből fizetett embereknek valamit vissza kell adniuk a társadalomnak, és nem ülhetnek egész nap kint a padon egy parkban”

– mondja Herrgott.

A politikus szerint a munkaprogrammal azt szeretnék elérni, hogy a migránsokat könnyebben befogadják és integrálják a német társadalomba. „Ehhez a munkához nem kell nyelvtudás. Talán jobban megtanulnak németül a munka révén, mint egy tanfolyamon, és felkészülhetnek a rendszeres munkavégzésre vagy szakképzésre” – hangsúlyozta Herrgott.

A türingiai járási tanács várja munkaadó partnerek jelentkezését, és továbbra is együttműködik közhasznú egyesületekkel és önkormányzati nonprofit szervezetekkel – számolt be a Focus Online.

Ugyanakkor továbbra sincs egyetértés Németországban a kormánypártok között a menedékkérők számára bevezetendő fizetési kártyával kapcsolatban. A tervek szerint a migránsok a juttatások egy részét készpénz helyett egy speciális bankkártyán kapnák.

„Korlátozottá válnak a lehetőségeik, csak alapvető élelmi létszükséglethez tartozó eszközöket tudnak megvásárolni, lehetetlenné válik a készpénzfelvétel, az online vásárlás, a pénzátutalás. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné válik például, hogy a származási országaikban élő családtagjaikat német állampénzből tartsák el, vagy lehetetlenné válik az embercsempészek finanszírozása is” – mondta el Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója.

Eközben Németország június közepéig meghosszabbította az ellenőrzést a lengyel, a cseh és a svájci határon – közölte a német belügyminisztérium szombaton.

A tárca honlapján olvasható közlemény szerin a belügyminisztérium értesítette az Európai Bizottságot a Lengyelországgal, Csehországgal és Svájccal közös belső határokon történő ideiglenes ellenőrzések meghosszabbításáról. Annak célja az embercsempészet elleni küzdelem és az illegális migráció visszaszorítása.

Mind a négy ország tagja a szabad mozgást biztosító schengeni övezetnek.

Németország Lengyelországgal, Csehországgal és Svájccal közös határán az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezés március közepén jár le, ezt hosszabbították meg most három hónappal. A német belügyminisztérium szerint tavaly október vége óta csaknem 23 ezer illegális határátlépés regisztráltak.

Közben sorra jönnek a hírek a németországi migránsbűnözésről is. A legutóbbi összecsapásban hárman súlyosan megsérültek. A rendőrség jelenlétére a klinikán is szükség volt, mivel a sérültek családtagjai blokkolták a bejáratot. Az ilyesfajta klánbűnözés a 2015-ös migrációs válság után burjánzott el Németországban.

„A rendőrszakszervezet egyik vezetője beszélt arról, hogy több éves kudarcos migrációs politikáról, több éves kudarcos integrációs politikáról van szó Németországban. Sajtóorgánumok is nyíltan leírták ezt, nem is csak mostanában, hanem már hónapokkal korábban: többek között a Der Spiegel vagy a Westdeutsche Allgemeine Zeitung jelentették ki, hogy Németország gyakorlatilag csődöt mondott a klánokkal, a klántagokkal szemben” – számolt be róla Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója.

Jens Spahn, a CDU alelnöke egy korábbi interjúban arról  beszélt, hogy Németországnak ki kell törnie a kontrollálatlan migráció szorításából. Spahn szerint a munkaerőpiac igényeihez igazodó, célzott bevándorlásra van szükségük, valamint az EU határainak védelmére.

„Németországnak ki kell szakadnia ebből a teljesen ellenőrizetlen menekültvándorlásból” – értékelte az illegális migráció hatásait Spahn. A kereszténydemokrata politikus úgy látja, hogy ennek egyetlen módja, ha az Európai Unió határain feltartóztatják az illegális migránsokat. Noha a Bild kérdésére válaszolva elismerte, hogy Németországnak szüksége van a munkaerő pótlására, azonban azt is hangsúlyozta, hogy a migránsok integrálása komoly erőforrásokat igényel, így csak akkor lehet sikeres, ha csökken a további érkezők és menedékkérők száma.

A politikus kifejtette, hogy Németországnak szakképzett munkaerőre van szüksége, amit a célzott bevándorlásban lát megoldhatónak. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy működő EU-s határvédelem mellett is évente 300–500 ezer menekült érkezésére számítanának, amit a kvótarendszeren keresztül osztanának el a tagállamok között.

Félelem az AfD-től

A tömeges migráció kérdéséhez kapcsolódóan a Bild megkérdezte a politikust, hogy szerinte mi állíthatná meg az Alternatíva Németországért (AfD) radikális jobboldali párt erősödését. Jens Spahn szerint elsősorban az lassíthatná a radikális jobboldal erősödését, ha a német kormány megoldaná a fennálló problémákat.

Csaknem 80 százalékkal emelkedett a menedékjogi kérelmek száma Németországban az egy évvel korábbihoz képest – közölte korábban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).

 Németországban, 78 százalékkal többen nyújtottak be menedékjogi kérelmet, mint egy évvel korábban. 

2023 a menekültügyi migráció különösen erős éve volt Németországban – emelte ki a BAMF adatairól készített összeállításában a Die Welt című lap, rámutatva, hogy ennél többen csak négy évben érkeztek Németországba, a volt Jugoszlávia összeomlását követő háborúk idején, 1992-93-ban és a legutóbbi nagy menekülthullám időszakában, 2015-16-ban.

A kérelmezők legnagyobb csoportjait a szíriai, az afganisztáni és a törökországi állampolgárok alkotják mintegy 52 ezer, 32 ezer és 23 ezer fővel.

Az országba többnyire illegálisan beutazó menedékkérők nagyjából fele nem szerzi meg a menekült jogállást, többségük mégis marad – tette hozzá a Die Welt, kiemelve, hogy havonta csupán nagyjából ezer elutasított menedékkérőt sikerül visszajuttatni hazájába.

A BAMF  adatai „drámaiak” – nyilatkozott a lapnak Alexander Throm, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről. Egyedül Szíriából, Afganisztánból és Törökországból több mint százezren érkeztek, és számos biztonságos európai országon átkeltek, mielőtt elérték a német határt – mondta a CDU-s belügyi szakpolitikus, , miközben szerinte a szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter, Nancy Faeser „az ujját sem mozdítja, hogy megvédje végre a határunkat”.