Az USA főügyésze szerint Biden súlyos memóriazavarokkal küzd

Egyre nagyobb a botrány a Joe Biden mentális képességeit is vitató jelentés miatt. A Fehér Ház az Egyesült Államok főügyészét hibáztatja, amiért engedélyezte, hogy a héten megjelent elemzésben az amerikai elnök emlékezőképességét megkérdőjelező kijelentések is szerepeljenek. Donald Trump szerint felháborító, hogy Joe Bident a memóriazavarára hivatkozva nem akarják bíróság elé állítani.

A héten került nyilvánosságra a Joe Biden otthonában jogtalanul tárolt, titkosított dokumentumokról szóló jelentés. Az elemzésből az is kiderül, hogy az amerikai elnök súlyos emlékezetkiesésekkel küzd.

Nagy botrányt kavart, hogy a vizsgálatot vezető ügyész indoklása szerint az elnök éppen azért nem elszámoltatható a nemzetbiztonságra érzékeny dokumentumok visszatartása miatt, mert a bíróságon egy szimpátiát ébresztő, jószándékú, memóriazavaros öregemberként tűnne fel.

„Mint tudják, én győztem meg Szíszi mexikói elnököt, hogy nyisson humanitárius folyosót Gázába” – mondta az egyiptomi elnököt mexikóinak nevező Joe Biden percekkel azután, hogy újságíróknak azt állította: nincs baj az emlékezőképességével.

Sokan aggasztónak találják, hogy a világ legerősebb hatalmának élén egy láthatóan csökkent képességű idős ember áll.

„Egy bizonyos kor felett az ember már nem tud olyan koncentrált lenni, az elnöki pozíció pedig rengeteg kötelezettséggel jár és sok figyelmet igényel” – mondta egy atlantai férfi.

Az elnök a kínos csütörtöki megszólalása óta nem nyilatkozott az ügyben. Sajtóhírek szerint a Fehér Ház az Egyesült Államok főügyészét hibáztatja, amiért engedélyezte, hogy a jelentésben az elnök mentális állapotára vonatkozó kijelentések is szerepeljenek.

De nemcsak az elnöki irodának van problémája a jelentéssel. Donald Trump korábbi amerikai elnök szerint felháborító, hogy vele ellentétben Joe Bident nem akarják felelősségre vonni.

„Vele ellentétben nekem jogomban állt magamnál tartani a minősített iratokat. De tudják, mit?

Ha választhatnék, inkább állnék bíróság elé, mint hogy ne tartsanak beszámíthatónak”

– mondta Donald Trump, aki szerint az ügy rámutat az amerikai igazságszolgáltatást átszövő korrupcióra.

Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága májusban tervezi tárgyalni Donald Trump ügyét. A korábbi elnök azzal érvel, hogy az úgynevezett elnöki nyilvántartási törvény védelme alatt áll, így a hivatali ideje alatt keletkezett dokumentumok az ő tulajdonát képezik, ezért nem köteles azokat visszaszolgáltatni.

Donald Trump volt amerikai elnök üdvözölte, hogy a szenátus elutasította a kétpárti egyeztetés után előterjesztett, határőrizetről szóló törvényjavaslatot, egyúttal kijelentette: ha megválasztják elnöknek, már hivatali idejének első napjától kezdve masszív „deportálási műveletet” fog végrehajtani.

A dél-karolinai Conwayben helyi idő szerint szombaton tartott gyűlésen Trump úgy fogalmazott: „Ne felejtsük el, hogy ezen a héten egy nagy győzelmet is arattunk, amelyet minden konzervatívnak ünnepelnie kell. Lezúztuk annak a csaló Joe Bidennek a katasztrofális nyitott határok tervét”.

A korábbi elnök – aki első győztes kampánya során azzal növelte népszerűségét, hogy megígérte, falat épít az Egyesült Államok és Mexikó közé – beszédében leszögezte:

a migránsok kitoloncolása lesz az egyik prioritása.

„Az első naptól kezdve véget vetek a Biden-kormány minden nyitott határpolitikájának, és az USA történetének legnagyobb belföldi deportálási műveletét indítjuk el. Nincs más választásunk” – fogalmazott.

A kongresszusban megrekedt megállapodás a bevándorlási reform mellett egy Ukrajnának és Izraelnek szánt további segélycsomagot is tartalmazott.

A gyűlésen Trump felidézett egy, a NATO vezetőivel korábban, amerikai elnökként tartott találkozót. Ezen egy nagy ország vezetője, akit nem nevezett meg, a NATO tervezett védelmi kiadásainak nem teljesítésére utalva azt kérdezte tőle: „Nos, uram, ha nem fizetünk, és Oroszország megtámad minket – megvéd minket?”. Trump elmondta, hogy a kérdésre azt válaszolta: „Nem fizetnek? Elmulasztották kötelességüket? Erre az említett vezető azt felelte, mondjuk, hogy ez megtörtént, mire Trump közölte vele: Nem, nem fogom megvédeni magukat. Fizetniük kell”.

A Fehér Ház szombaton visszautasította a volt elnök megjegyzéseit, amelyek szerint nem védi meg a NATO-szövetségeseket egy esetleges orosz támadástól. Andrew Bates szóvivő, akit Trump kijelentéséről kérdeztek, azt mondta: „Gyilkos rezsimek inváziójának bátorítása legközelebbi szövetségeseink ellen megdöbbentő és zavarba ejtő – és veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot, a globális stabilitást és az amerikai gazdaságot”.

Donald Trump hivatali ideje alatt jutott csúcspontjára a kapcsolat Magyarország és az Egyesült Államok között, a kétoldalú viszony szempontjából tehát mindig jó hír, amikor az előző amerikai elnök sikereiről érkezik hír – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az előző napi nevadai republikánus párti előválasztáson Donald Trump által aratott elsöprő győzelemmel kapcsolatban leszögezte, hogy a magyar-amerikai kapcsolat tekintetében élesen elkülönül a 2016 és 2020 közötti időszak az azt megelőző és az azt követő évektől egyaránt.

Aláhúzta: a volt elnök hivatali ideje értek csúcspontjukra a kétoldalú politikai kapcsolatok, 2016 és 2020 között ez a viszonyrendszer egyértelműen a kölcsönös tiszteletre alapult.

„Ebben nagyon sokat segített, segít, hogy a világpolitika legégetőbb kérdéseiről alapvetően hasonlóan gondolkozik Donald Trump, az ő csapata és Magyarország akkori és jelenlegi kormánya, legyen szó a migrációval szembeni fellépésről, legyen szó a béke kérdéséről, legyen szó a családok védelméről, a konzervatív értékekről” – közölte.

„Ha mondhatom azt, itt mind egy követ fújunk, Donald Trump és a magyar kormány gondolkodásmódja nagyon közel áll egymáshoz”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kormány nem amerikai belpolitikai szempontból figyeli az egyesült államokbeli elnökválasztás előkészületeit, mivel az nem Magyarország dolga, ebben az ügyben majd az amerikaik döntenek.

„Mi ezt kifejezetten a magyar-amerikai kapcsolatok nézőpontjából szemléljük, és ennek a tekintetében meg azt szeretnénk, hogyha azok újra ugyanabban a magasságban lennének, mint 2016 és 2020 között. És nyilvánvalóan ennek egy személyi feltétele van. A kiváló magyar-amerikai kapcsolatok neve Donald Trump” – fogalmazott.

„Látszik, hogy az ő elnöksége előtt és azt követően is sokkal alacsonyabb szintre kerültek a kapcsolatok, és egyáltalán nem mindegy, hogy egy NATO-beli első számú szövetségessel milyen is az ország politikai viszonya”

– emelte ki.

A miniszter arra is kitért, hogy a 2016 és 2020 közötti időszak jól mutatja, hogy nem hazánkon múlik a kapcsolatrendszer minősége.

„Mi a tiszteletet mindig megadtuk az Egyesült Államoknak, a tiszteletet mindig megadtuk az Egyesült Államok polgárainak, és megadtuk a tiszteletet az amerikai polgárok által hozott döntésnek is. Ez így lesz nyilván majd idén novemberben is, akármilyen döntés is születik” – húzta alá.

„A magyar-amerikai kapcsolatok jövője szempontjából azonban természetesen az lenne a jó, ha vissza tudnánk térni a 2016-2020-as időszakhoz. Tehát minden egyes olyan esetben, amikor Donald Trumpról jó hír érkezik, amikor az ő sikeréről érkezik hír, az a magyar-amerikai kapcsolatok jövője szempontjából mindig jót jelent, és mi ezt ebből a szempontból nézzük”

– összegzett.