Lövedékek robbantak Zelenszkij közelében

Vasárnap ágyúzták az oroszok a Zaporizzsja megyei Robotine falut, ahol Volodimir Zelenszkij elnök is tartózkodott. A lövedékek hozzá viszonylag közel robbantak – írja a karpatalja.info Szerhij Nyikiforov elnöki sajtótitkár nyilatkozata nyomán.

Volodimir Zelenszkij (középen) a zaporizzsjai területen 2024. február 4-én

Fotó: AFP/Handout/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE

Mint Nyikiforov az rbc.ua hírportál érdeklődésére elmondta: „Robotinéről van szó, ott aktív harcok folynak. Ezért voltak viszonylag közeli becsapódások. De nem dramatizálnám a helyzetet.”

Vasárnap Zelenszkij Robotine faluban tett látogatása, amely közvetlenül a frontvonalon található Zaporizzsja megyében. Az államfő a megszállás alól 2023 augusztusában felszabadított települést védő 65. különálló gépesített dandár állásait kereste fel.

Ezt követően az elnök megbeszélést tartott a front és Zaporizzsja megye biztonsági helyzetéről, majd beiktatta tisztségébe a Zaporizzsja Megyei Katonai Adminisztrációjának a vezetőjét, Ivan Fedorovot is.

Az orosz csapatok a délkelet-ukrajnai Dnyipro városát jelölték ki elsődleges célpontjukként – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„A veszély változatlanul nagy, és Oroszország terrorista támadásai egyik fő célpontjaként tekint a régióra” – hangoztatta Zelenszkij. Mint mondta, a térség gazdasági potenciáljának védelmére jelentős mértékben fokozzák az ottani légvédelmet. „Dolgozunk azon, hogy javítsunk a rakéták és drónok lelövését szolgáló képességeken” – tette hozzá.

Az ukrán államfő a nap folyamán Zaporizzsjában és az ott húzódó frontvonalakon is látogatást tett.

Közölte, hogy ott és szülővárosában, Krivij Rihben is meg kell erősíteni a légvédelmet és az elektronikai hadviselést a létfontosságú infrastruktúra, az áram- és ivóvízszolgálatás védelme érdekében.

Oroszország az utóbbi hetekben, ahogy múlt télen is drón-, illetve rakétacsapásokat mért az ukrán polgári infrastruktúrára.

Az ukrán hadsereg Telegram-oldalán közölte, hogy a nap folyamán megsemmisítették az orosz csapatok egyik drónirányítási pontját, valamint több páncélozott járművet és löveget a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján Herszon megyében.

Gyásznapot tartottak az Oroszország által elcsatolt luhanszki régióban, miután szombaton rakétacsapás ért egy pékséget Liszicsankszban, aminek következtében 28 ember – köztük egy állapotos nő és ötéves gyereke – életét vesztette.

A támadásnak tíz sebesültje is van, de a romeltakarítás és a mentés vasárnap délutánig még nem zárult le. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) katonai szakértői szerint a csapást amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvető rakétarendszerrel hajtották végre.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Donyeckben két civil megsebesült.

Az orosz védelmi tárca vasárnapi hadijelentésében közölte, hogy az orosz erők előnyösebb állásokat foglaltak el Liman környékén, miközben három frontszakaszon kilenc ukrán támadást vertek vissza.

A minisztérium szerint a legtöbb, szám szerint négy ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint

az érintkezési vonal mentén az ukrán fél vesztesége mintegy 720 katona volt,

akik közül a legtöbben, több mint 380-an a Liman körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy lőszer- és egy üzemanyagraktárt, hat páncélozott harcjárművet, egy amerikai gyártmányú M777-es vontatott tarackot és 97 drónt.

Tovább dagad a korrupciós botrány Ukrajnában a lőszerbeszerzési ügyben. Pénteken elbocsátották a védelmi minisztérium egy magas rangú beosztottját, aki ellen büntetőeljárás indult. A botrány amiatt robbant ki, mert a tárca megrendelt százezer aknavetőgránátot egy ismeretlen cégtől, ki is fizetett érte 14 milliárd forintnyi hrivnyát, de a gránátokat soha nem szállították le.

Felfüggesztették tisztségéből Tomas Nakhkurt, az Ukrán Védelmi Minisztérium Fegyver- és Katonai Felszerelésfejlesztési Főosztályának megbízott igazgatóját – jelentette be pénteken közösségi oldalán az ukrán védelmi minisztérium. A bejegyzésben azt írták: a felmentés oka az, hogy a főosztályvezetőt egy büntetőeljárásban meggyanúsították. A rövid, alig pár soros közleményben arra azonban nem tértek ki, hogy – az említett eljárásban – a védelmi minisztérium több vezetőjét is, átszámítva 14 milliárd forint elsikkasztásával vádolják.

Az ukrán védelmi tárca tisztviselői 2022-ben ugyanis százezer aknavetőgránát megvételéről állapodtak meg egy eddig ismeretlen céggel, összesen több mint 14 milliárd forint értékben. A Lviv Arsenal nevű vállalat azonban a tavalyi februári végső határidőig egyetlen gránátot sem szállított. Az előlegként átutalt teljes vételárat viszont ukrajnai és balkáni bankszámlákra továbbították.

„Visszautasítom a vádakat. A törvényeknek megfelelően jártam el” – így védekezett a keddi tárgyaláson újságíróknak nyilatkozva az ukrán védelmi minisztérium egy korábbi osztályvezetője. Olekszandr Lijevet ezután az ügyészség megdöbbenésére a kijevi bíróság nem helyezte előzetes letartóztatásba, dacára annak, hogy példátlan korrupciós bűncselekménnyel vádolják. Eddig összesen öt ember ellen emeltek vádat az ügyben, akik mind az ukrán védelmi minisztérium, vagy a fegyvergyártó cég emberei.

Szakértők szerint azonban nem csak a korrupció az egyetlen aggasztó tényező az Ukrajnának küldött nyugati fegyverek körül. Rengeteg eszköz ugyanis a feketepiacon köt ki, vagy éppen a Közel-Keleten. A fegyvercsempészet miatt az EU és a NATO is riasztást adott ki. Mindeközben a kijevi kormány folyamatosan azért lobbizik, hogy a nyugat újabb és újabb fegyverszállítmányokat küldjön.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt még a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Az ukrán elnök arra tett ígéretet, hogy megtisztítja Ukrajna oligarchák uralta gazdasági-társadalmi rendszerét. Ezzel szemben folyamatosak a korrupciós botrányok. Sőt, egy tavaly ősszel végzett közvélemény-kutatás szerint, az ukrán lakosság 78 százaléka Volodimir Zelenszkij elnököt hibáztatja az országban elharapódzó korrupció miatt, sokak szerint az általánossá vált állami korrupció jobban hátráltatja az ország gazdasági fejlődését, mint az Oroszországgal folytatott háború.

A korrupciós ügyek az ukrán elnököt sem kerülték el. A sajtó szellőztette meg, hogy Volodimir Zelenszkijnek csaknem négymillió eurós, 15 szobás, medencés villája van Toscanában, amit orosz oligarcháknak adott bérbe 2022 nyarán.

De az ukrán kormány tagjai sem élnek sokkal szerényebb körülmények között. A napokban nyilvánosságra kerültek a 2021 és 2022-re vonatkozó vagyonnyilatkozatok – amit a Magyar Nemzet szemlézett. Kiderül, hogy az ukrán politikusok hatalmas fizetéseket vesznek fel. Az agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter, Mykola Solskij például két év alatt átszámítva több mint 480 millió forintot keresett. 2021-ben a havi fizetése majdnem 30 millió forint volt.

De a közösségfejlesztésért, területekért és infrastruktúráért felelős miniszter, Olekszandr Kubrakov sem járt rosszul. Ő a bevallása szerint két év alatt csaknem 220 millió forintnyi fizetést kapott az államtól. A Magyar Nemzet cikkében hozzáteszi, mindezt abban az országban, ahol a minimálbér idén január 1-jétől 7100 hrivnya, azaz 63 900 forint.