"Legyen béke már!"

Sulyok Tamás, Magyarország új köztársasági elnöke először nyilatkozott a sajtónak kegyelmi ügyről, hivatásról, és a közbizalom helyreállításával kapcsolatos terveiről. A beszélgetésből kiderül, hogy Sulyok Tamás egy visszafogott, de ugyanakkor határozott egyéniség, aki számára a társadalmi béke és bizalom helyreállítása kiemelten fontos feladat.

Az új köztársasági elnök az interjúban hangoztatta, hogy bár nyugodt nyugdíjasévekre számított, egy ilyen megtisztelő felkérésnek ugyanakkor nem lehetett nemet mondani.

„Ennél megtisztelőbb életesemény nem történhet magyar emberrel” – mondta Sulyok László. Hozzátette Novák Katalin lemondása után röviddel, már érkezett is a felkérés, amire még aznap válaszolt.

A kegyelmi üggyel kapcsolatban a Mandinernek megjegyezte:

„A kegyelmi ügy társadalmi lecsapódása mindenki számára tanulságos. Világéletemben arra figyeltem, ami a legfontosabb a munkámban. A fókusz most is ott van, ami a leglényegesebb: kifejezni a nemzet egységét és őrködni az államberendezkedés demokratikus működése felett. Eddigi tapasztalatom szerint a szorgalmas és hatékony munka mindig meghozza a gyümölcsét, és ebben bízom a továbbiakban is. Igyekszem megfelelni valamennyi elvárásnak, amit a nemzet velem szemben támaszt.”

Hozzátette: a jövőben rendkívül kivételes esetekben tudok kegyelmet elképzelni.

Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2024. március 14-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

Sulyok őszintén vallott azokkal a támadásokkal kapcsolatban is, amiket az édesapja múltja miatt kapott:

„Az édesapámmal kapcsolatban elhangzott vádakat nemtelen támadásnak tartom. Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – nagy fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltozást megelőzően, mint a legtöbb magyar számára, a mi családunkban is tabu volt a múlt. De létezett és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal történteket, ahogyan korábban nyilatkoztam. Ezt ismételni nem kívánom, nem szeretném értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet. A parlament engem, és nem a rendszerváltozás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek” – fogalmazott.

Az államfő legfontosabb feladatának a társadalmi béke helyreállítását tartja, elődei közül leginkább Áder János munkásságát tartja mérvadónak.

A köztársasági elnöki pozícióval kapcsolatban kiemelte, hogy

„A magyar alkotmányos berendezkedés az államfőt visszafogott politikai pozícióra determinálja. A miénk a német rendszerhez hasonlít, vagyis kancellária típusú kormányzás valósul meg, az elnök pedig gyenge, ezért nem is közvetlenül, hanem parlament által választott tisztség ez. A politika a törvényhozás és a végrehajtó hatalom kezében van, és az elnök egyfajta kiegyensúlyozó szerepet játszik. Ezt helyesnek tartom” – mondta ars poeticájáról.

Hozzátette, hogy Magyarországon egy speciális, unikális helyzet állt elő azzal, hogy 14 éve ugyanaz a politikai erő van hatalmon.

„Ezt sokan nem értik Európában, és lehet a helyzetet szeretni vagy nem szeretni, de ettől még tény: a népszuverenitás elvéből következik” – elemezte Sulyok László a helyzetet.

Svédország NATO-csatlakozása is szóba került az interjú kapcsán.

 A svéd–magyar kétoldalú kapcsolatokban igen pozitív változás következett be azzal, hogy Magyarország megszavazta a csatlakozást, s ez a fejlemény az Európai Unión belül a tagállamok egymás közti kapcsolatrendszerét is erősítheti. Svédország belépése jelentősen növeli a NATO védelmi erejét.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktusban ugyanazon az állásponton van, mint a kormány, tehát a békét szorgalmazza.

„Magyarországnak geopolitikai helyzeténél fogva egyetlen álláspontja lehet: a béke”

– fogalmazott, majd idézte Babits Mihályt: „legyen béke már! / Legyen vége már!”

Budapest, 2023. május 25.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszéde elmondása után a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen az Országház Főrendházi üléstermében 2023. május 25-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

Brüsszel és hazánk feszült viszonyában is a jogi problémákat hangsúlyozta és a tagországok szuverenitására hívta fel a figyelmet.

Az alapelképzelésekhez kellene visszatérni. Nem egyetlen európai politikai nemzetről beszélünk, hanem 27 politikai nemzet alkotja a közösséget, amelyet a népszuverenitás elve kormányoz.

Markánsan fogalmazott Brüsszel  központosító törekvéseivel kapcsolatba is:

„Az, hogy az EU huzamosabb ideje szaporítja a hatásköreit, jogilag már nem helyes gyakorlat, és nem vezethető le az alapszerződésekből – a magyar alkotmányból pedig különösen nem.”

Sulyok Tamás  a beszélgetésben arra is kitért, hogy „mindenképpen értékelendő a kormány azon erőfeszítése, hogy emeli a pedagógusok bérét, de a gazdasági motiváción túl a fiatalokat érdekeltté kell tenni abban, hogy a tanári hivatást válasszák. Tanárnak lenni ugyanis nem csak pálya, megélhetés. Nemzedékeket tanítani arra, hogy sikeres emberek legyenek, és a tudás mögött lelki tartalékokkal is fel legyenek vértezve, a legszebb hivatás a világon.”

Ahogy elődeinél is megszokott volt, Sulyoknak is lesz „saját témája, arculata”: munkásságának középpontjában az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, ínségben szenvedő vagy magukról gondoskodni nem képes, idős, beteg, magányos emberek lesznek. Határozottan más utat képvisel  a közösségi médiával való megjelenéséről: míg Novák Katalin az online platformokon igen aktív volt, addig Sulyok mérsékeltebb állásponton van.

Az is kiderült, hogy az új köztársasági elnök szívesen kezd országjárásba és az újévi köszöntő helyett karácsonyi beszédet fog mondani.

Sulyok Tamás 1956-ban született Kiskunfélegyházán. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1980-ban. 1982-től 1991-ig jogtanácsos, 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt, 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi Tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete volt. 2015 áprilisától az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 2016 novemberétől a testület elnöke volt. 2024. március 5-én köztársasági elnökként lépett hivatalba.

Nős, felesége Nagy Zsuzsanna mentálhigiénés szakember és családterapeuta, két gyermekük és két unokájuk van.