A szakember válaszol: ezt tanácsolja az AstraZenecával oltottaknak

Szlovákia, Szlovénia, Franciaország, Spanyolország, Luxemburg, Olaszország, Lettország, Norvégia, Bulgária, Izland, Dánia, Hollandia, Írország és Németország. Eddig ezek az európai országok jelentették be, hogy elővigyázatosságból felfüggesztik az AstraZeneca vakcinával való oltást. Mindezt annak ellenére, hogy a WHO továbbra is ajánlja a brit-svéd gyógyszergyár készítményét, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) közleményében azt hangsúlyozta, hogy a vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát.

Az európai országok azután döntöttek az ideiglenes felfüggesztés mellett, miután az AstraZenecát megkapó páciensek közül többeknél is súlyos vérrögképződés jelentkezett.

Németországban eluralkodott a káosz

Németországban három csoportra osztották a beoltandó lakosságot. Az első csoportba tartoznak a legveszélyeztetettebb emberek, ők a 80 év felettiek és az egészségügyi dolgozók. Németországban a március 14-ei adatok szerint közel 10 millió oltást adtak be, de ez még mindig csak arra volt elég, hogy a legtöbb tartományban az első csoporthoz tartozókat oltják. Pár tartományban néhány napja kezdődött meg a 70 év felettiek oltása, de ez így is csak arra lehet elég, hogy a nyájimmunitást valamikor a nyár vége felé érheti el Európa vezető gazdasága. Ráadásul, mivel az AstraZenecat átmenetileg felfüggesztették, így feltehetően az oltási terv még inkább lelassul, ami azért is óriási probléma, mert a Robert Koch Intézet szerint április végén tetőzhet a harmadik hullám az országban. A német hatóságok március 15-én jelentették be, hogy szüneteltetik az oltást az AstraZenecaval.

Ennek következtében azonban rengeteg előre egyeztetett oltási időponttal rendelkező ember esett kétségbe. A vakcinára várók a megadott forróvonal telefonszámán próbáltak segítséget kérni, de a szakemberek is türelmet kértek tőlük, mondván, jelenleg senki sem tudja, hogy miként halad tovább az oltási terv.

1,3 millió AstraZenecát pihentetnek

Németországba eddig valamivel több mint hárommillió AstraZeneca vakcinát szállítottak, ebből 1,6 millió került beadásba. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelenleg 1,3 millió oltóanyagot pihentetnek a hűtőszekrényekben. Jens Spahn német egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a döntést kizárólag elővigyázatosságból hozták meg. Ismertette, hogy hét németországi esetet rögzítettek, amelyben lehetséges valamilyen összefüggés az AstraZeneca-oltás beadása és az agyi vénákat érintő vérrögképződés között. Ez igen alacsony arány, tekintve, hogy másfél milliónál is több adagot adtak már be az AstraZeneca-féle vakcinából. A miniszter aláhúzta: egyelőre semmit nem lehet tudni arról, hogy a következő hónapokban miként alakulhat a szérum alkalmazása, az viszont biztos, hogy az oltóanyag iránti lakossági bizalmat csak úgy őrizhető meg, ha „nyíltan és átláthatóan elmondjuk, hogy mi van”.

Ezt tanácsolják a szakemberek

A német Paul Ehrlich Intézet szakemberei azt tanácsolják azoknak, akik négy nappal az AstraZenaca oltást követően is rosszul érzik magukat, hogy haladéktalanul forduljanak orvoshoz. A leggyakoribb panaszok a tartós fejfájás, a pontszerű bevérzések a bőrfelületén és a látászavarok lehetnek. A német hatóságok azzal nyugtatják a lakosságot, hogy a már leszállított vakcinák sem kerülnek a kukába, mivel bontatlan állapotban 5 és 8 fokos hűtés mellett félévig tárolható a vakcina.