Finn kritika Magyarországnak? Bagoly mondja verébnek...

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország szociáldemokrata miniszterelnöke, Antti Rinne ma Budapestre jön. A finn kormányfő korábban bírálta a magyar jogállamiság helyzetét, az igazságszolgáltatás működését és a médiaviszonyokat, megfeledkezve arról, hogy Finnország ezek tekintetében sokkal rosszabbul teljesít, mint Magyarország...

A baloldali politikusoktól megszokott tipikus kettős mércét próbálja alkalmazni Magyarországgal szemben a finn miniszterelnök, aki újabban a hazánknak járó európai uniós kifizetésekkel próbálná zsarolni Magyarországot, illetve a szintén konzervatív vezetésű Lengyelországot.

A kifizetéseket olyan normákhoz kötné, amiket Finnország sem tud, és láthatóan nem is akar betartani...

Totális baloldali médiatúlsúly

Finnországban teljes a balliberális médiatúlsúly, a legnagyobb médiavállalat, a baloldali Sanoma portfóliójának az esetében az elérési index a teljes finn lakosság 95 százaléka! Az európai média pluralizmusát vizsgáló, tavaly megjelent jelentés szerint a finn média pluralizmusa a magasan veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Nincs finn alkotmánybíróság!

Finnországban nincs alkotmánybíróság, az intézmény szerepkörét egy politikai testület látja el! Pedig Európában a jogállam egyik alapvető intézménye az alkotmánybíróság, illetve egy annak megfelelő szerv. Ilyen körülmények között enyhén szólva ellentmondásos, hogy a finnek Magyarországon féltik az alkotmánybíróság függetlenségét.

A bírákat az elnök nevezi ki (és többségük férfi)

Finnországban a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, a bírákat közvetlenül a köztársasági elnök nevezi ki az igazságügyi miniszter javaslatára (ő jelenleg a balliberális Anna-Maja Henriksson). Ráadásul a Legfelsőbb Bíróságon 2018 óta csökkent a nők aránya, és már alig haladja meg a 20 százalékot, miközben Magyarországon ez az arány 50 százalék felett jár!

A finn romák kirekesztve érzik magukat

A European University Institute médiapluralizmussal és médiaszabadsággal foglalkozó központja által támogatott projekt keretében végzett legutóbbi felmérés szerint a finnországi kisebbségi népcsoportok (svédek, számik vagy lappok, illetve a romák) nem jutnak arányos adásidőhöz a médiában.

Az egyéb jelentések alapján a mintegy 10-12 ezer fős finnországi roma népesség körében megkérdezett romák közül 68 százalék érezte úgy, hogy a felmérést megelőző egy évben hátrányos megkülönböztetés érte.

A megkérdezettek 54 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelykeresés és/vagy lakásbérlés során a roma származása során diszkriminálták.

De azért ők papolnak nekünk médiaszabadságról és a hátrányos megkülönböztetés problémájáról...