SZTÁR

Miklósa Erika házasságát megáldotta a pápa

Miklósa Erika a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus önkéntes hírnökeként és előadójaként vett részt a különleges eseménysorozaton, de magánemberként is kiemelt jelentőségű volt számára a rendezvény. Nyolc évvel ezelőtt ugyanis különleges ajándékot kapott az esküvőjére, magától Ferenc pápától.
  • Szerző: Ripost7

7: A világ egyik legkeresettebb koloratúrszopránja, mégis mindig szakít időt arra, hogy önkéntesként támogasson egy-egy fontos ügyet. Miért vállalta, hogy számos elfoglaltsága mellett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Önkéntes Programjának hírnöke legyen?

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Miklósa Erika: Ezen még nem is gondolkoztam, hiszen ez természetes. Nagy hatással volt rám, amikor pont tíz évvel ezelőtt a nemzetközi önkéntesség éve volt és felkértek nagykövetnek. Ennek hatását a mai napig érzem, azóta sokkal több önkéntes feladatot vállalok. Bevallom, ez részemről egy kicsit önzés is, mert olyan sok jót kaptam és olyan sok új dolgot fedeztem fel, ami nélkül biztosan szegényebb lenne az életem. Mondok egy példát: a fogyatékkal élők segítése a sportolásban, a mindennapokban. Ennek révén ismerkedtem meg egy látássérült csapattal, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot. Soha nem jutottam volna el olyan helyekre és találkozásokhoz, ahová és amikhez eljutottam. Rengeteg élménnyel gazdagodtam, aminek nem lehettem volna részese az önkéntesség nélkül. A hit is nagyon komoly szerepet kap az életemben. Ezért nem volt kérdés, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson hírnökként, illetve önkéntesként részt veszek, aktívan is, nem csak a nevemet adva.

Fotó: NEK

7: Mit jelent önnek a hit?

M. E.: Mindent. Mindent jelent, mert függetlenül attól, hogy egy ember vallásos vagy sem, ez az egyik legfontosabb dolog a belső tartáshoz. A hit mindenkiben ott van, enélkül nincs élet.

7: Az ön életében voltak olyan időszakok, amiken a hit segítségével jutott túl, általa talált megnyugvást?

M. E.: Természetesen! Nehéz nekem erről beszélni, mert annyira természetes az életemben. Így nevelkedtem. Az anyai nagymamám mélyen vallásos volt. Hittanra jártunk, elsőáldoztunk, aztán bérmálkoztunk. A hit egyszerűen belefolyt az életünkbe. Megtapasztalás szintjén pedig éppen a nehéz pillanatokban éreztem a legerősebben. Például amikor a sportbalesetem volt, abba kellett hagynom az atlétikát. Abban az időszakban kicsit elvesztettem a hitem, akkor úgy gondoltam, belőlem soha nem lesz semmi, hiszen az álmaim szertefoszlottak. Ugyanakkor volt egy kapaszkodóm: hittem abban, hogy ebből ki tudok jönni, és ekkor rám talált az éneklés, ami aztán a hivatásom lett.

7: Azt mondja, ez hit nélkül nem ment volna?

M. E.: Biztosan nem. Nem tudtam volna magamat így rávezetni erre az útra. Azért is mondtam, hogy a hit a legfontosabb dolog, mert ha az ember hisz, akkor pozitívan gondolkodik. Bekerültem az Operába, majd a nemzetközi élvonalba, és ezzel egy új álmom vált valóra.

7: Mint említette, hivatásos sportolónak készült, amit egy baleset következtében nem folytathatott. A zene, az éneklés kárpótolta?

M. E.: Én nem nevezném ezt kárpótlásnak. A zene volt a sorsom. Az a csapás volt a sorsom, amin keresztül kellett mennem. Mindig mondtam akkoriban is, hogy a Jóisten lökdös a zene felé. Jelen volt a zene az életemben korábban is, de valahogy nem gondoltam, hogy efelé kellene orientálódnom, mert annyira erős volt a sport szeretete bennem. Közben pedig kiderült, hogy a sport nagyon jó alapokat adott a későbbiekhez. Egy operaénekes élete ugyanis semmiben nem különbözik egy élsportolóétól: mindkettőhöz kitartás, szorgalom, akarat és fegyelem szükséges. Nekünk, operaénekeseknek nagyon fontos a test és a lélek összhangja, hiszen a hangszerünket testünkben hordjuk, ezért is fektetek különlegesen nagy hangsúlyt az egészségtudatos életre.

7: Ön kiegyensúlyozott, melegszívű, pozitív üzeneteket közvetítő művész. Akkor sem inog meg a hite, amikor valami nem úgy sikerül, ahogyan eltervezte, vagy nagy szomorúság éri?

M. E.: Dehogynem! Voltak időszakok, amikor eltávolodtam Istentől. Ez pont azokban a nehéz helyzetekben történt, amikből aztán végül a hit segítségével álltam fel. Mint minden fiatal, az útkeresésem során én is nyitott voltam más nézetekre is, de mindig visszataláltam a katolikus alapokhoz.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Miklósa Erika (@miklosaerika) által megosztott bejegyzés

7: Most, amikor beszélgetünk, még nem zajlott le a kongresszus. Milyen programokon vesz részt?

M. E.: A Hungexpón egyik nap a katekézis előtt énekelek, tehát előadóként is szerepelek, de magánemberként is szeretnék belekóstolni egy-egy programba. Teljes izgalommal, mint az esküvőmet, úgy várom, hogy Ferenc pápa szentmiséje előtt előadjuk Kodály Zoltán Budavári Te Deum-ját.

7: Van arra remény, hogy személyesen is találkozhasson Őszentségével?

M.E.: Én nagyon reménykedem benne. Most, éppen a beszélgetésünk előtt, rendezgettem a dolgokat itthon. Van egy elég komoly feszületgyűjteményem, korpusz és vallási témájú festmények is. Pont azon gondolkodtam, hová függesszem fel ezeket a falra. Amikor a férjemmel megesküdtünk, akkor a házi atyánktól, Barta Tibor atyától egy különleges ajándékot kaptunk. Járt a Vatikánban és Ferenc pápa áldását kérte a házasságunkra. Kaptunk egy írásos relikviát, amit azóta gyönyörűen bekereteztettem.

7: A családja is elkíséri a pápai szentmisére?

M. E.: Természetesen, együtt leszünk kint a Hősök terén. Ez számunkra mindenféle szempontból különleges esemény, akárcsak az egész kongresszus. Azt hiszem, ilyen még nem is fordult elő, hogy az összes egyházi méltóság a világból itt legyen. A Covid miatt is jó és fontos ez a rendezvény, hiszen erősíti az emberek hitét, és azt gondolom, hogy kellenek ezek a pozitív esmények, mert nagyon nehéz időszak ez mindenkinek. Nagyon örülök, hogy sikerült megrendezni a világkongresszust idén, ez mindannyiunknak hosszú időre lelki muníciót ad.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?