"Kétségbe vagyunk esve, de nem adjuk fel" - családja szüntelenül keresi az eltűnt, súlyos beteg Róbertet

Már lassan két hónapja, hogy nyoma veszett Hadi Róbertnek. Szülei nem adják fel. Mindent megtesznek azért, hogy viszont lássák fiukat. 

 Január 9-én dolgozni indult, de nyoma veszett Hadi Róbertnek. Családja azonban nem adja fel, azóta is mindent megtesznek, hogy nyomára bukkanjanak a súlyosan beteg fiúnak.

- aggódik a nevelőapja Zsolt, aki már tűvé tett mindet, hogy nyomára akadjon fiának.

Nem az első esett, hogy nyoma veszett a dombrádi fiatalembernek, ugyanis paranoid skizofréniában szenved, és retteg, hogy kórházba kell mennie. Utolsó alkalommal is inkább elbujdokolt, de akkor néhány nap után a nyomára akadtak. Pedig mindent megtett, hogy megnehezítse a keresői dolgát. Nemcsak a telefonját törte apró darabokra, de még a sim kártyát is kiszedte belőle, és megsemmisítette. Rikító színű hátizsákjára pedig egy szürke kabátot borított, hogy amennyiben repülőgépről keresik sem fedezék fel a Mátyus melletti erdőben a rejtekhelyét. Akkor az ötödik nap hajnalán igazoltató rendőrök figyeltek fel rá, amint sétál ki az erdőből.

De most lassan kér hónapja nem adott életjelet magáról a dombrádi fiatalember. Január 9.-én dolgozni indult, de sosem érkezett meg munkahelyére. A rendőrség még a térfigyelő kamerák felvételein látták, hogy Kisvárdára megérkezett ugyan, de nem a megszokott irányba indult. Azóta nyoma veszett. Szülei mindent megtesznek azért, hogy viszontlássák. Mindenhol keresték már. A környező településeket, és az erdőket is tűvé tették érte. Még egy motoros sárkányrepülőst is megbíztak, hogy pásztázza végig a környékbeli erdőket és mezőket. De sajnos semmi nem vezetett eredményre, mintha a föld nyelte volna el Robit. A túlélés esélyei egyre rosszabbak, hiszen minimális pénz volt nála az eltűnésekor. Ennyi idő meg rengeteg, hogy a téli hideg időjárásban egy erdő mélyén bujkáljon.

A karosszérialakatosnak tanuló Robi betegségét hat éve diagnosztizálták az orvosok, de annak okát a mai napig nem tudták pontosan kideríteni. Azt feltételezik, hogy egy költözés válhathatta ki a súlyos tüneteket a magasfokú autista fiatalembernél. Nem sokkal eltűnése előtt engedték ki nagykállói pszichiátriai intézetből, és gyógyszerekkel próbálták enyhíteni a kényszerképzeteit. Hiszen azt képzelte be magának, hogy követik és figyelik.
Annak ellenére, hogy egyre kisebb az esélye, hogy élve kerüljön elő Robi, szülei nem adják fel. Folytatják a keresését, mert titkon bíznak abban, hogy ismét egy erdő mélyén bujkál, vagy esetleg valaki befogadta, és nem történt tragédia a fiukkal.