Határvédelem helyett a Soros-szervezeteket pénzeli Brüsszel

Egy héttel ezelőtt számolt be arról Hollik István kormányszóvivő, dacára annak, hogy a magyar kormány 2015 óta több mint 500 milliárd forintot költött határvédelemre, az Európai Bizottság ennek alig több mint az egy százalékát, azaz 6,6 milliárd forintot (20 millió eurót) hajlandó támogatás gyanánt folyósítani.

Soros szervezeteire bőkezűen költene Brüsszel

Amíg Brüsszel a határvédelmi költségeinket támogatandó összeggel fukarkodik, addig a Soros György befolyása vagy alapítványi hálózatának tulajdonában álló civil szervezetekkel meglehetősen bőkezűen bánik az EU-s pénzeket illetően.

Ugyanis a 2021-2027-es költségvetési keret értelmében az Európai Parlament 1,8 milliárd eurót (átszámítva mintegy 577 milliárd forint) különítene el az „Európai Jogok és Értékek” nevű új program számára az Európai Bizottság által eredetileg tervezett 642 millió euró helyett, amely kis túlzással a magyar határvédelemre fordított támogatás százszorosa.

A javaslat értelmében kivételes esetekben, amikor egy tagországban hirtelen súlyos veszélybe kerülnek az „alapértékek”, akkor az Európai Bizottság sürgős pályázati felhívást írhatna ki az ott működő, többnyire Soros György zsebében lévő szervezetek támogatására.

Mindezt természetesen az úgynevezett „demokratikus párbeszéd” előmozdítása céljából. Indoklásuk szerint „bővíteni kellene a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok” megerősítésére szolgáló forrásokat, egyebek között az ezen a területen tevékenykedő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi NGO-k határozottabb támogatásával.

Szerinte nem védi Magyarországot a határkerítés

Gyurcsány felesége, a DK által delegált európai parlamenti alelnök nemrég azt mondta, hogy még ezt az egyszázalékos költségtérítést sem szabadott volna folyósítania Brüsszelnek. Szerinte ugyanis nem a határkerítés felépítése állította meg a menekültválságot. Állítása szerint a Törökországgal kötött megállapodásnak köszönhető a migránsáradat csökkenése.

A dolog szépséghibája, hogy egyrészt az a megállapodás nem lenne képes Magyarországot megvédeni a Szerbia felől érkező illegális migránsoktól, másrészt nem is csökkent a migrációs nyomás. Ennek ismeretében elmondható, hogy Gyurcsányné némileg hadilábon áll a valósággal.