Te tudtad, hogy válás után mi lesz a közös hitellel? Elárulta az ügyvéd!

Keretes

1. Összeköltözés házasság előtt

Elsőként fontos tisztázni, hogy a vagyonközösség legkésőbb a házasságkötéstől kezdődik, de ha a felek a házasságot megelőzően élettársi kapcsolatban éltek, úgy a vagyonközösség az életközösség kezdetétől hatályosul. Így minden, amit együtt vagy külön szereztek meg, közös vagyonnak számít, legyen szó bármilyen vagyontárgyról vagy munkabérről.

2. Mindennek a fele jár

Válás során a közös vagyon egyenlő arányban illeti meg a feleket. Ez azt jelenti, hogy a feleket akkor is 50-50 százalékban illeti meg például az ingatlan, ha a házastársak az életközösségük fennállása alatt megszerzett jövedelmeikkel nem azonos mértékben járultak hozzá annak megszerzéséhez, vagy ha csak az egyik házastárs nevére van bejegyezve a lakás.

3. A tartozás is közös

Ahogyan házastársi közös és különvagyon, úgy közös tartozás és külön tartozás is létezik. Tehát a házastársi vagyonközösség létrejötte után felvett hitelek közös tartozásnak számítanak, még abban az esetben is, ha csak az egyik fél szerepel adósként a szerződésekben.

4. Ez már a múlt árnyéka

Minden olyan tartozás, ami a vagyonközösség előtt keletkezett, továbbra is külön tartozásnak számít. Abban az esetben viszont, ha a különvagyont képező tartozást a felek a házasságuk fennállása alatt közös vagyonukból fizették meg, a válást követően az a házastárs, aki a tartozás visszafizetéséért nem felelős, a törlesztések értékének felét követelheti az adós házastárstól.

5. Felújítás után többet ér

Gyakori eset, hogy a felvett kölcsön összegét a házastársak valamelyik fél különvagyonát képező ingatlanra fordítják, például felújítják vagy korszerűsítik. Ilyen esetben a kölcsön visszafizetése a feleket közösen terheli, még akkor is, ha azt csak az egyik házastárs vette fel. Válás esetén az elért értéknövekedéstől függően a nem tulajdonos házastárs az ingatlanból tulajdoni hányadot, vagy az értéknövekmény rá eső részének értékét követelheti.

6. Az érintett tudta nélkül

Vannak speciális helyzetek is, amelyek mentesíthetnek a közös fizetési kötelezettség alól. Ilyen eset például, ha az egyik házastárs a másik hozzájárulása nélkül vett fel hitelt a közös vagyonra. Ha van olyan bizonyíték, ami alátámasztja, hogy a hozzájárulást nem adta meg, akkor a vétlen fél mentesül a közös vagyonra terhelt tartozás alól.

7. Megvéd a szerződés

A felek házastársi vagyonjogi szerződésben kizárhatják a másik házastárs által vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos felelősséget. Gyakori ez a megoldás, amikor például az egyik házastárs negatív KHR-listás, vagyis nem kaphat hitelt. Ebben az esetben válás esetén kizárólag az adós házastárs felel a felvett kölcsönért.

Keretesen kívül

1. Áthidaló megoldások

Ha a házasság hamarabb ér véget, mint ahogyan a hitel futamideje lejárna, a vagyonmegosztás során szükséges rendezni a tartozások megosztását is. Erre többféle megoldás létezik, melyek közül a tartozás mértéke, a felek anyagi helyzete és a bankkal kötött szerződés alapján kell kiválasztani a legkedvezőbb megoldást.

2. Közös lesz a teher

Könnyen előfordulhat, hogy a felek egyike sem tudja egyedül visszafizetni a közös tartozást, illetve hogy nincs olyan vagyonelem, amivel kompenzálni lehetne ezt a fajta kötelezettségvállalást. Ebben az esetben a tartozás továbbra is közös marad, és idővel együtt fizetik vissza a tartozást.

3. Megéri végtörleszteni?

A legegyszerűbb megoldás, ha a felek még a vagyonmegosztást megelőzően végtörlesztik a hitelt, majd a megmaradó vagyon elosztásra kerül. Ám sok esetben a végtörlesztés feltételei nem kedvezőek, így ha a felek között nem mérgesedett el a viszony, kedvezőbb lehet, ha a tartozást nem fizetik vissza, és megállapodnak a közös törlesztés módjában.

4. Lakhatásért cserébe

Megoldás lehet az is, ha például az a fél, aki továbbra is a lakásban fog élni, vállalja a kölcsön visszafizetését, cserébe azért, hogy a közös tulajdonú ingatlant használja. Tehát a közös tulajdont nem szüntetik meg, a banknak közösen tartoznak, de valójában csak az egyik fél fizeti a törlesztéseket, míg a másik fél az ingatlant nem használhatja, de annak tulajdonosa marad.

5. Egyik kifizeti a másikat

Az általános gyakorlat az, hogy az egyik házastárs megváltja a másik tulajdoni hányadát, ezzel egyidejűleg átvállalja a közös tartozás visszafizetését, amit a megváltási árba elszámolnak. Ilyen esetben megszüntetik az ingatlanon fennálló közös tulajdont.

6. Csak látszólag közös

Gyakori, hogy a pénzintézet nem engedi ki az egyik házastársat a tartozásból. Ilyenkor a felek megállapodhatnak abban, hogy csak az új tulajdonos vállalja a kölcsön visszafizetését. Bár a bank mindkét féltől követelheti a teljesítést, ha a tulajdonjogot átruházó félen érvényesít követelést a bank, ennek a megtérítését a másik féltől követelheti, aki azt köteles teljesíteni.

7. Eladásra kerül

Ha egyik fél sem tudja, vagy nem akarja a másik fél tulajdonjogát magához váltani, marad az ingatlan közös értékesítése. Ennek során érdemes a feleknek megállapodni az értékesítés pontos részleteiben, a hirdetési és legalacsonyabb értékesítési árban, abban, hogy ki mutatja be az ingatlant, hol hirdethetik, igénybe vehetnek-e ingatlanost, és ha igen, milyen költségen, és ki fizeti az értékesítéshez kapcsolódó költségeket – foglalta össze a vidakovics.hu.

8. Könyvajánló

Őrület határán

Valahol egy zsákutcában, a Chandler család sötét, nedves pincéjében két testvér saját nagynénjük áldozatává válik. Olyan őrület ez, amely megfertőzi a nő három fiát is – végül pedig az egész környéket.

Jack Ketchum: A szomszéd lány

3980 Ft, Agave Könyvek