Íme egy betegség, ami 2050-re veszélyesebb lesz, mint a rák

Három évtized múlva az antibiotikum-rezisztencia több embert ölhet meg, mint a ma vezető halálozási oknak számító daganatos betegségek. Az Egyesült Államokban már ma is 23 000 embert ölnek meg évente az antibiotikumos kezelésnek is ellenálló szuperbaktériumok, 2050-re pedig ez a szám – egyes, szélsőséges becslések szerint - világszerte akár 10 millióra is nőhet évente. Az egyetlen megoldás az antibiotikumok használatának észszerűsítése lenne, de az orvosok a rezisztens baktériumokra általában kénytelenek a korábbiaknál erősebb gyógyszereket felírni.

Az első antibiotikum, a penicillin, 1928-ban jelent meg a gyógyításban. Ez a gyógyszer és utódai rengeteg életet mentettek meg, és olyan fertőzéseket tettek gyógyíthatóvá, amelyek korábban halálosak is lehettek. Sokáig a számos fertőzést egyszerre gyógyító, széles spektrumú antibiotikumokat használták, később pedig megjelentek a célzott antibiotikum-kezelések.

A vírusokra ezeknek a gyógyszereknek semmi hatásuk nincs, ám a bakteriális fertőzések és vírusfertőzések tüneteit időnként nehéz megkülönböztetni egymástól. Így aztán az orvosok gyakran akkor is felírják az antibiotikumot, ha nincs rá szükség.

Ráadásul a baktériumok idővel ellenállóvá tudnak válni az antibiotikus kezelésre. Ezt elősegíti a környezetszennyezés, amikor az antibiotikumok beszivárognak a talajba, de az is, amikor a gazdák megelőzésképpen adnak antibiotikumot a haszonállatoknak. Sőt, vannak olyan országok, például Mexikó, Spanyolország vagy India, ahol az antibiotikumok nem receptkötelesek, bárki megveheti őket a gyógyszertárban.

Mi lehet a megoldás?

Mindenképpen az, hogy kevesebb antibiotikumot használjunk. Bár ezek a gyógyszerek valóban életet menthetnek, csak akkor szabad használni őket, ha valóban szükség van rájuk. Kizárólag az orvos utasítására szabad alkalmazni őket, az orvosoknak pedig el kell végezniük a pontos diagnózis felállításához szükséges vizsgálatokat, hogy lássák, tényleg antibiotikumot kell-e felírniuk.