Hat hónap után interjút adott Angela Merkel

Fél év szünet után Angela Merkel először szerepelt a nagy nyilvánosság előtt, az interjút Alexander Osang regényíró, riporter készítette, aki szintén Németország keleti feléből származik.

Ulrich Reitz készített elemzést a volt kancellárral készült interjúról, három fontos dolgot kiemelve. Angela Merkel volt kancellár egy pódiumbeszélgetésen vett részt, amely az első nagyobb szabású nyilvános szereplése volt politikai pályafutása tavaly decemberi befejezése óta.

„Merkel visszatalált a nagy mondatokhoz”

Az elemzés a Focus német lap hasábjain jelent meg, és Reitz azzal kezdi, hogy véleménye szerint „Merkel visszatalált a nagy mondatokhoz”.  Hozzáteszi, vitathatatlan, hogy 16 év az államfői hivatalban képes elkoptatni egy politikust, különös tekintettel az ukrajnai helyzetre. Ukrajnával kapcsolatban ugyanis Angela Merkel úgy fogalmazott, nincs miért bocsánatot kérnie, hogy megakadályozta Ukrajna mielőbbi NATO-tagságát.

Reitz fogalmazása szerint ez most ugyanis egy jól felépített, nagy narratíva, felidézi például a berlini ukrán nagykövet, Andrij Melnyik Spiegelnek adott interjúját, amelyben felmerült, hogy Merkel 2008-as „nem” válasza Ukrajna NATO-tagságára tette-e lehetővé Putyin mostani invázióját. Merkel épp fordítva látja, ha a NATO akkor hajlandó lett volna befogadni egy demokratikus szempontból konszolidáltnak nem nevezhető, ahogy fogalmazott, „oligarchák szorításában lévő Ukrajnát”, Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg már akkor masszív nyomás alá helyezte volna, esetleg megszállta volna. Reitz hozzáteszi, hogy „Merkel nem ezt mondja szó szerint, de szavait másképp nem lehet érteni”.

„Egyetlen oroszt sem szabad elítélni azért, mert orosz”

„Merkel tényekkel, magabiztosan védi döntéseit” – írja Reitz. Különösen bátran fogalmaz a jelenlegi körülmények között, „Oroszország egy lenyűgöző ország. A tragédiát pedig az teszi még nagyobbá, hogy szeretem ezt az országot”. A volt kancellár hangsúlyozta, hogy nagyszerűnek tartja az orosz kultúrát, iskolai olvasmánya közül kiemelte Bulgakovot, de kiemelte azt is, hogy hálásnak kell lenni Gorbacsovnak a német egység létrehozásában nyújtott tevékenységéért. Úgy fogalmazott, „egyetlen oroszt sem szabad elítélni azért, mert orosz. Az emberek megítélésénél az egyedi esetek számítanak, nem pedig a rendszer, amelyet Putyin épített”.

„Egy bátor kancellárnak meg kell birkóznia egy ilyen kutyával”

Reitz másodsorban azt emeli ki, hogy Merkel humorérzéke is visszatért, valamint az a képessége, hogy képes a politikával kombinálni az anekdotákat. Osangot például megfricskázta, emlékeztetve őt egy korábbi interjúra, amikor Merkel az Amerikában töltött időszakáról kérdezte. A riporter úgy belejött, hogy nem maradt ideje kérdéseket feltenni. Reitz megjegyzi, elegáns fordulat volt, hiszen az újságírók képesek nagyon komoly önimádatra – mindebből Merkel úgy csinált viccet, hogy nem sértett meg senkit.

Természetesen szóba került a Putyinhoz kötődő, elhíresült kutyás jelenet. Merkel elmesélte első látogatását Putyinnál, hivatali idejének kezdetén. Putyin, a képzett titkosszolgálati ügynök, a kutyákkal való problémás kapcsolatát hozta szóba – a volt kancellár ugyanis tart a kutyáktól, mivel fiatalon megharapták. Merkel hozzátette, kapott Putyintól egy „hatalmas plüsskutyát”. Ez az elhíresült labradoros találkozás előtt történt, de Merkelt most sem hagyta cserben humorérzéke, azt mondta, „egy bátor kancellárnak meg kell birkóznia egy ilyen kutyával”.

Reitz arról is ír, hogy Merkel azt mondja: „még keresem az utamat”, az azonban már most biztos, hogy nem áll szándékában bezárkózni szülőföldjére, az Uckermark tartománybeli Hohenwaldébe. Végezetül szóba került az Egyesült Államok is, az Északi Áramlat 2 gázvezeték. Ezzel kapcsolatban Merkel annyit mondott, „Iránnal megtehetik, de velünk nem”. Reitz úgy fogalmaz, „ez egy olyan  mondat, amely soha nem hagyta volna el a kancellár száját hivatalában”.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint a volt német kancellár politikájának köszönhető Európa függősége az orosz olajtól és gáztól.

A kritika apropója, hogy fél év szünet után Angela Merkel először szerepelt a nagy nyilvánosság előtt, az interjút Alexander Osang regényíró, riporter készítette, aki szintén Németország keleti feléből származik. A beszélgetésre a Berliner Ensemble-ban, Brecht híres színházában került sor.

Angela Merkel Vlagyimir Putyinnak kapcsolatban úgy fogalmazott, ha a NATO korábban hajlandó lett volna befogadni egy demokratikus szempontból konszolidáltnak nem nevezhető, ahogy fogalmazott, „oligarchák szorításában lévő Ukrajnát”, Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg már akkor masszív nyomás alá helyezte volna, esetleg megszállta volna. Reitz hozzáteszi, hogy „Merkel nem ezt mondja szó szerint, de szavait másképp nem lehet érteni”.

Merkel ugyanakkor azt is kifejtette, hogy  Vlagyimir Putyint a nyugati demokratikus modell elleni gyűlölet vezérli. Az orosz elnök felfogásából szerinte az következik, hogy nem tűrheti el, hogy Ukrajna szabad, demokratikus, és a saját útját járó ország legyen.

Az UNN ukrán nemzeti hírügynökség közlése szerint Podoljak tweetjében azt írta, „ha Merkel mindig tudta, hogy Oroszország háborút tervez, és Putyin célja az Európai Unió elpusztítása, akkor miért volt szükség az Északi Áramlat 2 megépítésére?”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök gyűlölete a nyugati demokratikus modell ellen irányul, és szét akarja rombolni az Európai Uniót – jelentette ki Angela Merkel volt német kancellár kedden Berlinben, Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatban.

A volt kancellár Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról elmondta, hogy az orosz elnök már egy 2007-ben Szocsiban folytatott tárgyalásukon közölte vele, hogy a Szovjetunió összeomlását tartja a huszadik század legnagyobb tragédiájának, mire ő azt mondta, hogy a Szovjetunió összeomlása az élete „legszerencsésebb fejleménye” volt, hiszen szabad lett.

Hozzátette: már akkor világos volt, hogy „nagy véleménykülönbség” van közöttük, és ez az évek során tovább mélyült.

Mint mondta, „nem sikerült teljesen lezárni a hidegháborút”, mert a közép-, és kelet-európai térség ugyan 1989-90-ben megszabadult a kommunista diktatúrától és előre haladt az európai egységfolyamat, de nem sikerült fenntartható viszonyt kialakítani Oroszországgal, és nem sikerült kialakítani olyan „biztonsági architektúrát” Európában, amely megakadályozhatta volna az ukrajnai háborút.

A 2008-as bukaresti NATO-csúcsról szólva kiemelte: részben éppen azért ellenezte az úgynevezett tagsági akcióterv beindítását Ukrajna számára, mert tudta, hogy Vlagyimir Putyin „hadüzenetként” értékelné ezt a lépést. Részben pedig azért, mert Ukrajna akkoriban „oligarchák által uralt ország” volt, amelynek nem lett volna helye a NATO-tagok körében.

Hangsúlyozta: mély szomorúsággal veszi tudomásul, hogy végül mégsem sikerült elkerülni a háborút, de nem tud szemrehányást tenni magának, nem tudja azt mondani, hogy nem törekedett eléggé. A diplomáciai erőfeszítések kudarca nem azt jelenti, hogy ezek az erőfeszítések ne lettek volna helyesek – mondta Angela Merkel.

Az orosz–ukrán konfliktus politikai rendezéséről Németország és Franciaország közvetítésével 2015 februárjában kötött minszki megállapodással kapcsolatban kiemelte, hogy az viszonylagos „nyugalmat” teremtett, és az időközben eltelt hét évben Ukrajna sokat fejlődött és erősödött. Ezt mutatja a bátor védekezés is az orosz támadás ellen.

A minszki megállapodás azonban „már történelem”, mert az orosz támadás teljesen megváltoztatta a helyzetet. Ukrajna olyan helyzetbe került, mint Kelet-Németország 1953-ban, Magyarország 1956-ban vagy Csehszlovákia 1968-ban, az Ukrajna mellett kiálló nemzetközi közösségnek pedig arra kell törekednie, hogy „minél kevésbé” történjen meg ugyanaz, ami ezekkel az országokkal – fejtette ki a volt kancellár.

„A katonai elrettentés az egyetlen nyelv, amelyet Putyin megért” – tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva, hogy az orosz elnök Ukrajna elleni támadása „fordulópont”, egy „óriási tragédia”, és semmivel sem igazolható, „brutális” szakítás a nemzetközi jog előírásaival, amely nemcsak az ukrán, hanem az orosz népnek is nagy szenvedést okoz.

Kiemelte, hogy Vlagyimir Putyint a nyugati demokratikus modell elleni gyűlölet vezérli. Az orosz elnök felfogásából szerinte az következik, hogy nem tűrheti el, hogy Ukrajna szabad, demokratikus, és a saját útját járó ország legyen. Ugyanígy gyűlöli és szét akarja rombolni az Európai Uniót is, amely felfogása szerint a legfőbb ellenség, a NATO „előszobája” – mondta Angela Merkel.