Az EU elfogadta a Magyarországgal kötött, 2021–2027-es időszakra vonatkozó partnerségi megállapodást

Az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött – a helyreállítási tervhez és a jogállamisági feltételrendszerhez kötődő, 2021–2027 között érvényes kohéziós politikára vonatkozó – partnerségi megállapodást, tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön. Navracsics Tibor közösségi oldalán óriási eredménynek nevezte a megállapodást, és nemcsak a segítőinek, hanem azoknak is megköszönte, akik bírálták Magyarországot, mert ahogy a miniszter fogalmazott: „ösztönöztek minket a jobb teljesítményre”.  

A megállapodás részeként az igazgatási kapacitás, az átláthatóság és a korrupció megelőzésének megerősítése mellett éghajlatvédelmi és digitális átállást segítő beruházásokat finanszíroznak.

A 2021-2027-es időszakra vonatkozó, összesen csaknem 22 milliárd euró (mintegy 9000 milliárd forint) értékű megállapodás segíteni fogja az országot az olyan közös uniós prioritások végrehajtásában, mint a kiegyensúlyozott területfejlesztés, valamint a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállás, miközben támogatja az innovatív és inkluzív szociális piacgazdaságot – közölte az uniós bizottság.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a közösségi oldalán értékelte a megállapodást:

„Elértük a célunkat, az év végéig minden olyan megállapodást aláírtunk az Európai Bizottsággal, amely lehetővé teszi az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférést. Mindez lehetővé teszi, hogy körülbelül 130 milliárd forintnyi előleg megérkezzen, meg tudjuk kezdeni a pályázatok kiírását, és el tudjuk indítani azokat a fejlesztéseket, amelyeket az európai uniós forrásokkal támogatni tudunk.”

Közölték, hogy a kohéziós politikai és belügyi programok végrehajtásához a tagállamoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban megfogalmazott feltételeknek kell megfelelniük.

Az Európai Bizottság úgy véli, Magyarország elkötelezett az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságok orvoslása mellett, mivel a helyreállítási terve az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformokat tartalmaz.

A vonatkozó feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha Magyarország meghozta az igazságszolgáltatással kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyekre az ország helyreállítási tervében kötelezettséget vállalt – írták.

Az uniós bizottság úgy véli, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a Chartának való megfelelésre három kohéziós program és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes célkitűzéseinek végrehajtásakor. Ezen okok miatt Magyarország e programok vonatkozó részei tekintetében jelenleg nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt feltételeket. A bizottság nyitott a további párbeszédre Magyarországgal és készen áll a szoros együttműködésre – tették hozzá.

A kohéziós és belügyi alapokra alkalmazni szükséges szabályok értelmében a feltételek teljesítésének elmulasztása esetén az uniós bizottság nem térítheti vissza az érintett kiadásokat, a technikai segítségnyújtás és a feljogosító feltételek teljesítése céljából benyújtott kiadások kivételével. Az alkalmazandó szabályokkal összhangban valamely feljogosító feltételnek való megfelelés elmulasztása nem vonja maga után az előfinanszírozás kifizetésének felfüggesztését – emelték ki.

Emlékeztetek: az Európai Unió Tanácsa a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján végrehajtási határozatot fogadott el Magyarország tekintetében. A határozat intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek sérelmével szemben a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás és a korrupcióval szembeni küzdelem terén. Ezen intézkedések közé tartozik három operatív kohéziós program költségvetési kötelezettségvállalásainak felfüggesztése. A végrehajtási határozatban elfogadott intézkedések ideiglenesek és azokat a tanács a bizottság javaslata alapján megszüntetheti anélkül, hogy az ország uniós támogatástól esne el, amennyiben a helyzetet két éven belül teljes mértékben orvosolják – írták.

A partnerségi megállapodás részleteit ismertetve egyebek mellett közölték, Magyarország 6,7 milliárd eurót fog befektetni a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítására és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés növelésére. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokat céloz, amelyek támogatják a kibocsátás 10 százalékos csökkentését Magyarországon. Az uniós alapok a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) gazdasági diverzifikációját is támogatni fogják, például az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és innováció révén, valamint a kutatási és innovációs teljesítmény javítása érdekében Magyarország 1,5 milliárd eurót fog infrastrukturális és kutatási programokba fektetni.

A Kohéziós Alap 1,7 milliárd euróval fogja segíteni egyebek mellett az ország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasúti törzshálózatában. Mintegy 5,3 milliárd euróval járulnak hozzá a munkaerőpiaci feltételek javításához, a minőségi oktatáshoz és a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációjához. Csaknem 1,8 milliárd euróval járul hozzá a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosításához az egész országban azáltal, hogy finanszírozást biztosít a tanári szakma vonzóbbá tételéhez – írták, majd hozzátették: az alapok javítani fogják a szegregált területeken élő emberek lakhatási, élet- és egészségügyi körülményeit is.

Hétfőn sikerült megegyezni a Magyarországnak járó uniós forrásokról Brüsszelben. A tagállamok nagykövetei pozitívan értékelték a magyar helyreállítási tervet, és annak végleges elfogadását javasolták. Ez mintegy 2300 milliárd forintot jelent, és a kohéziós alap most még felfüggesztett része sem veszik el. Szakértők szerint sikeres féléves tárgyalási időszakon van túl Magyarország. Az Alapjogokért Központ szakértője az M1-en azt mondta: a huzavona az uniós testületekkel magyar győzelemmel zárult. Hidvéghi Balázs, a Fidesz–KDNP  európai parlamenti képviselője pedig arról beszélt: a tagállamok belátták, hogy hazánk teljesítette azt, amit vállalt – számolt be az M1 Híradója.

Twitter bejegyzésben jelentette be hétfőn a cseh soros elnökség, hogy összejött a több elemből álló alku a tagállamok nagyköveteinek ülésén. Vagyis az Ukrajnának szóló 18 milliárd eurós programról, a 15%-os globális minimumadóról  és a magyar helyreállítási programról is megállapodtak.

„Magyarország minden célját elérte, vagyis hozzáférhet az uniós forrásokhoz” – ezt már Navracsics Tibor közölte nem sokkal később. A területfejlesztési miniszter úgy fogalmazott: a magyar kormány célja az volt, hogy elkerülje a forrásvesztést és december 31-ig megállapodjon a kohéziós pénzekről, illetve hogy az Európai Tanács jóváhagyja a helyreállítási tervet.

Kifejtette:

„Most már napokon belül aláírhatjuk az erre vonatkozó megállapodásokat, mind a helyreállítási alappal kapcsolatos megállapodást mind pedig a partnerségi megállapodást, amely az operatív programokhoz való hozzáférést teszi lehetővé.”

A Magyarországnak járó uniós pénzek körüli vita hónapok óta tartott. A hétfői megállapodással azonban elhárult az elvi akadály a források kifizetése elől. Így a helyreállítási alapban 2300 milliárd forint nyílik meg hazánk számára, az operatív programok esetében pedig 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig.

„A döntésnek nagy jelentősége van, hiszen a józan ész győzött ” – erről már Hidvéghi Balázs beszélt a Kossuth Rádióban. A Fidesz európai parlamenti képviselője kifejtette: bár politikai-ideológiai ügyről van szó, a tagállamok belátták, hogy hazánk teljesítette, amit vállalt.

„Ha nehezen is, hiszen egy politikai nyomásgyakorlásról, politikai ideológiai csatározásról van szó, de mégis a tagállamok szintjén azért az a belátás megvan, hogy ha egy tagállam teljesít egy megállapodásban foglalt csomagot, ha gesztusokat tesz, akkor azt honorálni kell”– fejtette ki a Fidesz európai parlamenti képviselője.

A döntés részeként a tagállamok 65-ről 55 százalékra csökkentették a felfüggeszteni javasolt arányt a három érintett magyar operatív programban.

Szakértők szerint, ha jövőre Magyarország az újabb vállalásait is teljesíti, akkor a többi forrást is megkaphatjuk. A pénzt pedig többek között a pedagógusok béremelésére fordítja a kormány.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója elmondta:

„Az is látszik már, hogy jövő év első negyedévében, amennyiben Magyarország teljesíti az igazságügyi rendszernek az átalakításával, finomhangolásával kapcsolatos kéréseket, akkor ez a befagyasztás is megszűnik, és Magyarország a neki járó forrásokat felhasználhatja, ennek azért van jelentősége, mert például ezekben a programokban van benne a pedagógusbér-emelésre szánt forrás is.”

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán reagált a brüsszeli döntésre.

„Nehéz munka, de szép eredmény.”

A kormányfő megköszönte a magyar tárgyalódelegáció munkáját, bejegyzését pedig azzal zárta: Magyarország sohasem adja fel!