Megfélemlítés az oroszok célja?

A német külügyminisztérium szerint az orosz elnök nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kijelentése nem több egy újabb megfélemlítésre irányuló kísérletnél.

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég bejelentette, hogy orosz taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Fehéroroszországban, a német szövetségi kormány megerősítette elkötelezettségét Ukrajna mellett.

„Visszautasítunk minden ilyen megfélemlítési kísérletet. Ezek ugyanis nem térítenek el minket az általunk kijelölt politikai iránytól. A Putyin által emlegetett párhuzam a NATO atomfegyvereiről csak a megtévesztést szolgálja, és valójában nem indokolja Oroszország lépését” – derül ki a német külügyminisztérium küzleményéből.

Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, Vlagyimir Putyin nemrég a Rosszija 1 orosz állami televízióban jelentette be, hogy Oroszország megállapodást kötött Fehéroroszországgal taktikai atomfegyverek állomásoztatásáról a szomszédos ország területén. Az orosz és a fehérorosz kormány egyetértett a döntésben – hangsúlyozta Putyin, továbbá hozzátette:

„nincs ebben semmi szokatlan; először is, az Egyesült Államok már évtizedek óta ezt teszi. Már régóta telepítenek taktikai atomfegyvereiket a szövetséges országaik területére”.

A Nyugat elrettentése a cél?

A külügyminisztérium álláspontját képviseli a védelmi bizottság elnöke, a szabad demokrata Marie-Agnes Strack Zimmermann is. „Nem térhetünk le erről az útról, Ukrajnát továbbra is támogatni fogjuk” – fogalmazott a politikus a Frankfurter Allgemeine Zeitung napilapnak adott nyilatkozatában.

A bizottság elnöke szerint az atomfegyverek telepítésével Putyin arra tesz kísérletet, hogy így próbálja megfélemlíteni a Nyugatot.

A szociáldemokrata parlamenti képviselő, Michael Roth a helyzetet pedig úgy látja, hogy Putyin begyújtotta az orosz gyarmatosítás és imperializmus rakétáját, ugyanis „a növekvő katonai jelenléttel az orosz nagytestvér egyre inkább függőségbe taszítja a fehérorosz kormányt.”

Roth hangsúlyozta,

Putyin a megfélemlítésre játszik az orosz agressziós háború nukleáris eszkalációja okán. A német politikus szerint ez cinikus lépés, ám ám egyben hatásos is. Az orosz elnök ugyanis lépésével az európai országok Ukrajna iránti elköteleződését akarja aláásni.

A szociáldemokrata politikus továbbá a nukleáris csapástól való félelmet is alaptalannak tartja, mivel Kína korábban kijelentette, nem tolerálja az atomfegyverek bevetését.

A Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) frakcióvezető helyettese, Johann Wadephul szintén úgy véli, hogy „a nukleáris fegyverek telepítése egy sikertelen kísérlet arra, hogy ráijesszenek a Nyugatra. Egy atomháború veszélye ezzel még nem nőtt meg. Ez is csak egy olyan lépés, amellyel Putyin a saját sikertelenségét akarja leplezni.”

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő vasárnapi Twitter-bejegyzésében leszögezte: az Európai Unió (EU) kész új szankciókat bevezetni Fehéroroszországgal szemben, amennyiben a minszki vezetés elfogadja orosz atomfegyverek elhelyezését az országa területén.

„Az orosz atomfegyverek állomásoztatása Fehéroroszországban a feszültség felelőtlen fokozásához vezet és fenyegetést jelenthet az európai biztonságra nézve. Fehéroroszország ezt még mindig megakadályozhatja, ez az ő választása. Az EU készen áll arra, hogy szükség esetén további szankciókkal válaszoljon” – hívta fel a figyelmet Borrell.

A főképviselő arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este bejelentette az állami televízióban:

Moszkva megállapodást kötött Fehéroroszországgal arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szomszédos ország területén.

Putyin szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök már régen felvetette a taktikai atomfegyverek telepítésének kérdését a Lengyelországgal határos Fehéroroszországban. Az orosz elnök szerint Moszkva és Minszk egyetértett ebben.

Kijev az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette az ügyben, egyúttal felszólította a hét vezető ipari hatalmat (G7), valamint az Európai Uniót, hogy a következményekre figyelmeztessék Fehéroroszországot, amennyiben engedélyezi az orosz atomfegyverek telepítését.

Vasárnap a NATO is élesen bírálta a moszkvai vezetést „veszélyes és felelőtlen” nukleáris retorikájáért.

„A NATO résen van, és szorosan nyomon követjük a helyzetet. Nem láttunk eddig változást Oroszország nukleáris készültségében, ami a sajátunk módosítását igényelné” – hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség egyik szóvivője. Fehéroroszország Oroszország mellett Ukrajnával és Lengyelországgal is határos.

Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését kezdeményezte vasárnap az orosz atomfegyverek tervezett fehéroroszországi állomásoztatása miatt.

A kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában „a nemzetközi biztonsági rendszer egészének aláásását szolgáló újabb provokatív lépésként” jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat esti bejelentését taktikai atomfegyverek állomásoztatásáról a szomszédos ország területén.

„Oroszország újfent megerősítette krónikus alkalmatlanságát arra, hogy az elrettentés és háborús megelőzés, nem pedig a fenyegetés és megfélemlítés eszközeként szolgáló atomfegyverek felelős gondnoka legyen” – hangsúlyozta az ukrajnai diplomáciai tárca.

Kijev az ENSZ BT összehívását sürgette az ügyben, egyben pedig felszólította a hét vezető ipari hatalom csoportját (G7), valamint az Európai Uniót, hogy messzeható következményekre figyelmeztessék Fehéroroszországot, amennyiben engedélyezi az orosz atomfegyverek telepítését.

„Ukrajna felszólítja a nemzetközi közösség tagjait, tolmácsolják a törvényszegő Putyin-rezsimnek, hogy határozottan elfogadhatatlannak tartják az újabb nukleáris provokációt, és tegyenek határozott intézkedéseket a nukleáris fegyverek agresszor állam általi használatának hatékony elhárítására” – emelte ki az ukrán tárca.

Putyin szombat esti közlésében úgy fogalmazott, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kérte a fegyverek állomásoztatását. Minszk azonban eddig nem adott ki hivatalos közleményt az ügyben.

Ilijana Jotova bolgár alelnök ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy a helyzet „egyre veszélyesebb és rémisztőbb”. Mint mondta, ő és Rumen Radev bolgár államfő ezért ismételten tárgyalásra szólította az ukrajnai konfliktus szereplőit.

„Ezek nem üres szavak” – hangsúlyozta Jotova. Úgy fogalmazott, hogy

Bulgária azért kíván tárgyalásokat, mert a további fegyverkezés a világ országaiban kiszámíthatatlan döntésekhez vezethet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este jelentette be, hogy Oroszország megállapodást kötött Fehéroroszországgal arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szomszédos ország területén.

„Remélem, hogy a józan ész fog diadalt aratni. És hogy ebben a kérdésben inkább fenyegetésről van szó, mint tényleges cselekményekről” – jelentette ki Jotova az orosz elnök bejelentése kapcsán.