Nem új jogokat kérünk a kárpátalajai magyaroknak

Nem új jogokat kérünk a kárpátaljai magyarságnak, hanem azokat a jogokat adják vissza, amelyek 2015 előtt már megvoltak – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn este az M1 műsorában. Menczer Tamás úgy fogalmazott: Magyarország kiáll a kárpátaljai magyarok érdekei mellett, ez „vörös vonal”.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 2015-ben kezdte meg a kisebbségi jogok „megnyirbálását”, módosították az oktatási törvényt, a nyelvtörvényt és a kisebbségi nemzetiségi törvényt is.

A tavaly decemberben elfogadott kisebbségi törvény már „jó irányba halad, de nem elégséges” – mondta az államtitkár. Elmondta, hogy a hétfői ukrán-magyar külügyminiszteri találkozó után közös munkacsoport vitatja meg azt a 11 pontos javaslatot, amelyet a magyar kormány állított össze.

Reményét fejezte ki, hogy a munkacsoport mielőbb megoldásra jut.

Az uniós források járnak Magyarországnak, az nem adomány, nem ajándék – jelentette ki azzal kapcsolatban, hogy a Financial Times gazdasági lap szerint Brüsszel tönkreteszi a magyar gazdaságot, ha az ország nem támogatja az Ukrajnának szánt pénzügyi segítséget.

Brüsszeltől a zsarolás nem áll távol – jegyezte meg. Hozzátette: eddig is politikai okokból tartották vissza a Magyarországnak járó forrásokat, a magyar kormány háborúval, az LMBTQ-val és a bevándorlással kapcsolatos álláspontja miatt.

„Vörös vonal a gyermekek védelme, a bevándorlás és vörös vonal a háború is, mert mi a béke pártján állunk”

– jelentette ki. Ukrajna finanszírozása ezzel nem összemosható kérdés – tette hozzá. A magyar miniszterelnök világossá tette és világossá is fogja tenni a magyar álláspontot a következő napokban – utalt a február 1-jei EU-csúcsra.

Történtek biztató lépések a bizalmi légkör helyreállítása felé Magyarország és Ukrajna között, azonban hosszú még az út odáig, és sok munkára lesz szükség, amire hazánk készen áll – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungváron.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával és a kijevi elnöki hivatalt vezető Andrij Jermakkal folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság jogait 2015-öt követően folyamatosan csorbították, ez az oka annak, hogy a kétoldalú kapcsolatok az utóbbi években nem a jó viszonyról, hanem a nyitott kérdésekről szóltak.

Üdvözölte, hogy az ukrán parlament által tavaly decemberben elfogadott törvény „ezt a negatív spirált kétségtelenül megállította”, ugyanakkor

újfent leszögezte, hogy a kormánynak az az elvárása, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapják a 2015-ben meglévő jogaikat.

„Szeretném itt és most aláhúzni, hogy Magyarország nem kér extrát, nem kérünk többet, mint ami már volt. Azt kérjük, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösség azokat a jogokat kapja vissza, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett” – mondta.

„Ennek megfelelően a mai napon tizenegy pontban összegeztük a magyar kéréseket, köztük például a nemzetiségi iskolai jogállás helyreállítását, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségének ismételt megteremtését és a magyar nyelv korlátozásmentes használatát a felsőoktatásban, a kultúrában, a közigazgatásban és a közösségi élet terében” – tette hozzá.

Bejelentette továbbá, hogy kétoldalú kormányközi bizottságot bíztak meg, hogy konkrét, szövegszerű javaslatokban próbáljanak megállapodni minél előbbi, és ezeket tárják a két külügyminisztérium elé.

„Mi azzal a céllal érkeztünk ide, hogy újra tudjuk építeni a bizalmi légkört a kétoldalú kapcsolatainkban. Azt gondolom, egyetérthetünk abban, hogy tettünk biztató lépéseket ebbe az irányba. Hosszú út áll még előttünk, sok munkát kell elvégeznünk, de mi a magyar oldalon készek vagyunk ennek a munkának az elvégzésére” – fogalmazott.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az elmúlt két évben hazánk álláspontja végig következetes és világos volt.

„Mi kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. A háborút elítéljük, és azt szeretnénk, hogyha a szomszédunkban minél előbb béke lenne”

– hangsúlyozta.

„Meg kell sokszorozni erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy Ukrajnában az emberek végre békében élhessenek. Magyarország kész ez irányú erőfeszítéseket tenni a jövőben is, hiszen tudjuk azt, hogy az emberéletek megmentése csak és kizárólag békével lehetséges” – mondta.

Ukrán tárgyalópartnerei mellett állva ezután emlékeztetett, hogy Magyarország története legnagyobb humanitárius akcióját hajtotta végre 2022 óta, több mint egymillió menekült érkezett a szomszédos országból, és jelenleg 5224 ukrán gyerek jár összesen 1558 magyar iskolába és óvodába.

Illetve tudatta, hogy húsz ukrajnai megyében több mint félmillió családot ért el a magyar humanitárius segítségnyújtás, például 14 ezer ukrán gyereknek biztosítottak táborozási lehetőségeket, és a kormány továbbra is hozzá fog járulni kórházak, iskolák, rendelőintézetek felújításához és újjáépítéséhez.

Érintette emellett a határon átnyúló infrastruktúra fejlesztését is, amelyről eredményes megbeszélést folytattak szerinte. Rámutatott, hogy Magyarországon 120 millió eurós beruházással nagy logisztikai központ jött létre Ukrajna határán, valamint karnyújtásra van egy újabb határátkelő átadása, Nagyhódos és Nagypalád között.

Megegyeztek a közúti és vasúti átkelési lehetőségek bővítésében Beregsuránynál és Záhonynál, illetve azon közös célkitűzésről is, amely egy új Tisza-híd építésére vonatkozik – tájékoztatott.

Továbbá elmondta, hogy az eddigi megbízható kőolajszállítási útvonal fenntartását kérte ukrán hivatali partnerétől, és azt, hogy biztosítsanak korrekt működési körülményeket a magyar vállalatok számára.

A miniszter végül köszönetet mondott Viktor Mikita kárpátaljai kormányzónak, amiért ott a magyar és az ukrán lakosság máig békésen tud egymás mellett élni, minthogy szavai szerint nélküle nem lehetett volna kezelni a „mesterséges feszültségkeltési kísérleteket”.

„Magyarország álláspontjának félreértelmezése és elferdített bemutatása (…) a nemzetközi média egy bizonyos szeletének kedvelt sportága. És ez a tevékenység a mindennapi élet területén is, nem csak a politikában képes feszültségeket kelteni” – közölte.

Felidézte, hogy a háború kirobbanása után néhány nappal biztosította Mikitát arról, hogy minden, általa beterjesztett segítségkérést kész a kormány azonnal megfontolni, s a lehető leginkább teljesíteni. „És az elmúlt két esztendőben ez így volt (…), és továbbra is így van” – mondta.