Összeesküvés Zelenszkij megbuktatására?

Az ukrán fegyveres erők elit egységeinek parancsnokai és harcosai elégedetlenek az ország katonai vezetésének átalakításával, és komolyan tárgyalnak Vlagyimir Zelenszkij megbuktatásáról – közölte a RIA Novosztyi.

„Szakértőink hozzáférést szereztek egy olyan forráshoz, ahol a különböző ellenséges elit egységek, mint a tengerészgyalogság, a különleges erők, a hírszerzés, az SBU különleges egységei, valamint a különböző nacionalista zászlóaljak képviselői kommunikálnak.

Ezek magasan képzett szakemberek, akik egyértelműen elégedetlenek a parancsnokváltással. Komolyan tárgyalnak a jelenlegi kormány és az AFU parancsnokság megdöntésének lehetőségeiről” – mondta a beszélgetőpartner.
A RIA Novosztyi rendelkezésére álló anyagok alapján a katonák elégedetlenségüket fejezik ki Zelenszkij és a Valerij Zaluzsnij helyére egy hónapja kinevezett új AFU-főparancsnok, Alekszandr Szirszkij tevékenységével kapcsolatban.

Zelenszkij február 8-án menesztette Zaluzsnyijt az AFU főparancsnoki posztjáról. Az ukrán és a nyugati média már 2023 őszén írt arról, hogy a kijevi hatalom vezetője és a tábornok között valószínűleg konfliktus alakul ki.

A The Washington Post újságírói megjegyezték, hogy a katonai parancsnok fenyegetést jelenthet Zelenszkijre, ha úgy dönt, hogy politikai karrierbe kezd.
Ráadásul a SOCIS társadalom- és marketingkutató központ felmérése szerint a volt főparancsnok megnyerné az elnökválasztást, ha azt 2024-ben tartanák Ukrajnában.

A felmérést február 22. és március 1. között végezték. Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy hozzájárult Zaluzsnij jelöléséhez az ukrán nagyköveti posztra.

Zelenszkij és Kuleba is Ferenc pápának üzent

Soha nem fogunk más zászlót kitűzni, mint az ország kék és sárga színeit – így reagált Dmitro Kuleba, mintha a pápa valamiféle feltétel nélküli megadásról beszélt volna.

A mandiner.hu írta meg, hogy a katolikus egyházfő egy svájci tévének adott interjúban ugyanis ezt mondta: „A tárgyalni szó bátor szó. Amikor látjuk, hogy vereséget szenvedünk, a dolgok nem mennek jól, bátornak kell lenni tárgyalni. Úgy gondolom azonban, hogy az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága és tárgyal."

A „fehér zászló” kifejezésre ráakaszkodva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megszólalt és megmagyarázta, mi az az egyház. Videóüzenetében nem hivatkozott konkrétan a pápára, de a fronton szolgáló ukrán lelkészek munkáját méltatva, vagyis közvetve így üzent: „A fronton vannak, védik az életet és az emberiséget, imával, beszélgetéssel és tettekkel támogatnak.

Ez az egyház. Együtt van az emberekkel, nem pedig két és fél ezer kilométerre. Nem próbál meg közvetíteni valaki között, aki élni akar, és valaki között, aki el akar pusztítani."

A Vatikán szóvivője később, a biztonság kedvéért újra elmagyarázta Ferenc pápa szavait, hogy véletlenül se lehessen félreérteni: elismételte, hogy az egyházfő a harcok tárgyalásos úton történő leállításáról beszélt, nem pedig feltétel nélküli megadásról.

Lettország elnöke is csatlakozott a háborúpárti politikusok sorához – ezt írta a Magyar Nemzet azután, hogy a lett elnök közösségi oldalán állt ki a háború folytatása mellett. A bejegyzést alig egy nappal azután tette közzé, hogy a lengyel külügyminiszter nem tartotta elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai bevetését, csatlakozva ezzel Emmanuel Macron francia elnökhöz, aki a múlt héten beszélt arról, hogy nem lehet kizárni nyugati csapatok küldését Ukrajnába. Elemzők szerint rendkívüli háborús veszéllyel járna, ha NATO egységeket vetnének be.

Csütörtökön jelentette be a francia védelmi miniszter, hogy mivel még nem érték el Ukrajna segítésének határait, három francia hadiipari vállalat partnerségre lép ukrán cégekkel, és Ukrajnában gyártanak majd hadi felszereléseket és valószínűleg lőszert is.

Ukrajna fegyvertámogatásáról más országok sem mondtak le. Csehország is bejelentette: 800 ezer darab tüzérségi lőszert küldenének. A cseh elnök a héten azt mondta, részben már megvan a pénz az ukrán lőszersegélyre,

a cseh kormány most elsősorban arra összpontosít, hogy olyan partnereket keressen, amelyek hajlandók finanszírozni a lövedékek gyártását és szállítását.

Az Európai Unióban sokan támogatják az ötletet, hogy Ukrajna katonai segítséget kapjon, hogy így folytatni tudja a háborút. Emmanuel Macron a múlt héten még ennél is tovább ment és azt mondta: nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban”

– mondta a francia elnök.

A kijelentés nagy vihart kavart. Sokan azonnal kijelentették: nem támogatják az ötletet, ugyanakkor többen kiálltak mellette. Legutóbb a lett elnök szögezte le, hogy a háborút folytatni kell.

Lettország elnöke a háborúpárti politikusok sorában – így számolt be erről a Magyar Nemzet. A lap idézi Edgars Rinkevicset, aki közösségi oldalán azt írta: „Nem szabad kapitulálni a gonosszal szemben, harcolni kell ellene és legyőzni, hogy a gonosz kitűzze a fehér zászlót és megadja magát.”

A támogatók között van a lengyel külügyminiszter is, aki közölte: egyetért a francia államfővel és ő sem tartja elképzelhetetlennek a NATO-erők ukrajnai bevetését.

„A NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését”

– jelentette ki Radoslaw Sikorski az X-en.

Egy ilyen lépés rendkívül veszélyes lenne, a NATO 32 tagországából így valószínűleg több is megvétózná – erről Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője beszélt az M1-en. A XXI. Század Intézet vezető elemzője pedig rámutatott: a háború elnyújtása azonban sokak érdekében állhat. A fegyverszállítás jövedelmező lehet például Amerika számára is.

A háború eszkalálódása azonban mindenki számára végzetes lenne, erre az elmúlt napokban sorra hívták fel a figyelmet a szakértők.

Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője az Origonak arról beszélt:

a világ egyes vezető nagyhatalmait jelen pillanatban nem a józan ész vezérli, Emmanuel Marcon sincs tisztában az atomháború lehetőségével.

Franciaország egyelőre úgy tűnik hajthatatlan a kérdésben. A napokban a Mandiner hívta fel a figyelmet arra, hogy a francia hadsereg az Oroszország elleni háborúra készül. A lap hozzátette: a cél az, hogy 2027-re 30 nap alatt képesek legyenek bevetni egy körülbelül 25 ezer katonából álló hadosztályt.

A felkészülésről a kelet-franciaországi harci kiképzőközpont vezetője beszélt a Politiconak. A brüsszeli lap hozzáteszi, a tisztek nem nevezik meg a potenciális ellenséget, de a kiképzés célja valószínűleg az, hogy a csapatokat felkészítsék egy olyan ellenséggel szembeni harcra, mint Oroszország.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének felvetésével kimondta a nyilvánvalót, és habár nyilatkozata vitát váltott ki, annak felismerésére sarkallja Európát, hogy többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.

Macron egy február végi tanácskozáson jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.

„Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie” – szögezte le az ukrán tárcavezető vilniusi látogatásakor az Elta litván hírügynökségnek adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál vasárnap idézett.

Kuleba kijelentette, hogy ha folytak is korábban megbeszélések nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről az EU-n vagy a NATO-n belül, az ukrán fél nem tudott róla.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem az európai polgárok életének védelme, valamint olyan pénz megtakarítása, amelyet egyébként saját védelmükre kellene költeniük az európai országoknak.

„Macronnak ebben a kijelentésében benne volt az, amit mindenki tud, de fél kimondani. Egyszerűen ő az első, aki nyíltan kezdett beszélni arról, amit Európában minden értelmes embernek meg kell értenie: ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, háború lesz Európában” – figyelmeztetett Kuleba.

A külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy ha Oroszország megtámadja a balti NATO-országokat, akkor vereséget szenved,

de a felszabadult városok Bahmutra és Avgyijivkára fognak hasonlítani, azokra a Donyeck megyei városokra, amelyeket az orosz hadsereg hosszú ideig tartó ostrom után szállt meg, és földig rombolt.

Éppen ezért szerinte a legolcsóbb és legbiztosabb módja annak, hogy mindezt elkerülhető legyen az, ha támogatják az orosz agresszió ellen harcoló ukránokat. „Litvánia megérti ezt, ezért támogatja Ukrajnát. Mások úgy tesznek, mintha ezt elkerülhetnék” – jegyezte meg az ukrán külügyminiszter.